Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Szujkóné Lacza Júlia: Megemlékezés Andreánszky Gáborról (1895–1967)

dolgoztak fel tanítványaiból munkatársakká vált fiatal paleontológusok is. A monográfia nemzetközi kritikája igen kedvező német, olasz, osztrák és szovjet kollégák részéről egyaránt. Mint a múzeum gyűjteményének gyarapítója és a meghatározásokkal anyagának értéknövelője, méltó segítőtársra akadt a jelen­tős számú Eger-környéki lelőhely fefedezőjében és szorgalmas gyűjtőjében, Legányi Ferencben. Andreánszky ezirányú tevékenységéhez járul még az Egri Dobó István Múzeum, anyagának állandó gondos feldolgozása és leltározása, majd annak tudományos közzététele. Utóbbi időkben az Egri Múzeum Évköny­vének is állandó munkatársává vált, mivel a feldolgozóit lelőhelyek nagyrészt Eger környékén vannak. A szarmata flóra monográfiájának megjelenése után érdeklődése szinte teljesen az Eger környéki oligocén lelőhelyek paleobotanikai anyagának feldolgozása felé fordult. Adatközlő cikkei mellett már összefogla­lóan elkészült és a Studia Biologica Hungarica-ban 1966-ban megjelent az „On the Upper Oligocène Flora of Hungary analysis of the site at the Wind Brick­yard, Eger" címmel. Nagy terve a teljes oligocén flóra megírása már nem került megvalósításra, ebben halála megakadályozta. Kisebb mértékben foglalkozott a helvét és torton flórák feldolgozásával, melyek különösen az utóbbi időben az egri vár környéke feltárásakor kerültek elő. Magam korábban a Börzsöny hegység Párasa pusztai lelőhelyét mutattam meg Andreánszky Gábornak és Cziffery Gabriellának (az anyag feldolgozását is utóbbi végezte el), a lelőhelyet Király Pál erdőmérnök fedezte fel, s ezzel a Bör­zsöny-hegység területéről, a torton tengerpart flórájának ismeretéhez járult hoz­zá. Párasa pusztán nagy számban fordultak elő a Cinnamomum, Laurus és a Po­pulus genusok fajai. Ebben az összetételben a flóra a lombhullató Populus fák alatt örökzöld cserjés partmenti vegetációt mutat. Utóbbi években rendszeresen foglalkozott a paleoklíma rekonstrukciójának gondolatával, mivel a flóra és a vegetáció története minden esetben a hirtelen vagy fokozatosan beálló klímaváltozások visszatükröződése a növényi fossziliákon. Élete végéig rendszeresen tájékozódott az irodalomban, melyet számára nagy­mértékben megkönnyített a nagyszámú idegen nyelv ismerete. Éppen emiatt sa­ját tudományterületén mindig asszimilálta a rokontudományok legújabb ered­ményeit, ha új módszerek alkalmazásától később el is tekintett. Ö jelentette a hazai paleobotanikában a klasszikus óriást, akinek legfőbb erénye ludományának szeretete, hatalmas szorgalma, s minden tekintetben ön­zetlen baráti jelleme volt. IN MEMÓRIÁM GÁBOR ANDREÁNSZKY (1895—1967) G. Andreánszky was born on 1 August, 1895, on his father's estate at Alsó­pétény. After attending elementary private school, ha entered the Plarist High School and Gymnasium at Vác in 1905 and attained an. eminent maturity exa­mination in 1913. In the autumn of the same year, he matriculated in the philo­sophical faculty (natural history — chemistry class) of the P. Pázmány University of Sciences. During World War I. he served in the Russian and Italian combat areas from November 1914 till the spring of 1918, when he fell into Italian cap­tivity. His military service terminated in November, 1919. having attained the rank of first lieutenant, reserve. At home again, he continued his university studies, so sadly interrupted for five years. On 1 March next year, he entered 7

Next

/
Thumbnails
Contents