Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–67) V.

A most bemutatott alaprajzok, a DK-i fülesbástya és a külsővár csatlakozási pontjának vizsgálata arra utal, hogy a csatlakoztatás kérdésében folyó vita talán még az eddig sej tettnél is nagyobb mértékű volt. A bemutatott két terv (Baldigaráé és Poppendorfé) összehasonlításából az világosan látható, hogy Poppendorfé az egyszerűbb és olcsóbb megoldás. A belsővár K-i oldalán a felszín fölé emelkedő maradványok, a DK-i és ÉK-i fülesbástyák, valamint a köztük húzódó várfal, s a falakban futó folyosók azt bizonyítják, hogy Baldigara tervének e részlete felépült. A fülesbástyák másik oldala és a külsővárral való csatlakozása tekintetében nem mondhatjuk el ugyanezt. Az a tény. hogy Poppendorf ez időben az egri várépítés fizetőmestereként szerepel és Baldigara 1583-tól már nem vezeti személyesen a vár építését,

32 valaient Révai Ferenc 1588. évi jelentésének a belső vár átalakításának minél előbbi befejezésére vonatkozó részlete a Baldigara tervben eszközölt változás lehetőtépére utal. Ez utóbbi jelentés ugyanis javasolja, hogy az átalakítás az eredeti tervek szerint (minden bizonnyal ez a Baldigara-féle terv), vagy ha az nem lehetséges, akár a kisebb íteitít formában készüljön el.

33 A most bemutatott tervek közül Poppendorfé kisebb területet foglal magába. (Valószínűleg erre a tervre utal a jelentés itt idézett utolsó mondata.) A fentiekkel kapcsolatos, a múlt évi ásatás során tett megfigyelésünk is. A DK-i fülesbástya K-i, vasút felé eső oldalának helyreállításakor elértünk a falnak ahhoz a szakaszához, ahol a Gárdonyi-sír mögött feltárt lőréses várfal (külsővár Ö-kapu felé tartó fala) eléri a fülesbástya falát, E részen egy nagy „törés" volt a bástya falában és egy „hevenyészett" jellegű falazat takarta el a lőréses várfal magasabb szinten idáig futó, csonkult végét (30. kép). E pont alatt szelvényt nyitottunk a falsíkok tisztázása céljából. A mintegy 2 m mély szelvényben előkerült külsővár egykori falának a fent feltárt részlettől 6—8 m-rel mélyebben folytatódó maradványa (33.kép). Ez a falmaradvány igen érdekes rétegződést mutat. Legbelül húzódik a lőréses fal maradványa, amelyet később kívülről — D-ről — megerősítettek egy rézsűs fallal. Ez a fal azonosítható a XVI. sz, II. felében készített alaprajzon látható részletekkel. Ettől a rétegtől D-re azonban még egy másik fal helyezkedik el, amelyet nem jelölnek a bemutatott alaprajzok, hacsak a Poppendorf által készített terv e részletével nem vetjük össze (36. kép). E terv ugyanis a belső- és külsővár e ponton való összekötését e támfallal megerősített fal megvastagításával és az Ó-kapubástya előtt egy bástyafül kialakításával kívánta megoldani. Valószínű, hogy ez a terv sem valósult meg, mert a DK-i bástya fülének felépítése ennek ellene mond. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a két várrész csatlakozását nem kísérelték meg Poppendorf terve alapján megoldani.

34 (E kérdésben ta32. Kriogsarchiv 1572. 155—158., 1576. 163—243., 1583. 159—161., 158—233. (Pataki Vidor: XVI. századi várépítés Magyarországon. 29.) 33. ,, . . .Interior autem arx iam tandem iuxta modellum antiquum finienda esset, et opus magis quam пае tenus maturandum, et quantum posset in minorem redigendem formám, ut et sumtibus hoc pacto parcatur et eitius finis labori imponatur, ne hostes aliquando ita imperfectum opus cum regni periculo adoriri possint . . ." (Révai Ferenc jelentése a magyarországi végvárak állapotáról 1588-ban. Történelmi Tár 1894. 45.) 34. Több adat is utal arra a szoros kapcsolatra, mely Baldigara és Poppendorf között fennállt az egri építkezésekkel kapcsolatban. Ismeretes Baldigarának egy 1573 júliusában kelt jelentése, amelyben azt írja, hogy Bécsbe készült Poppendorfhoz, a tervekkel kapcsolatos megbeszélések miatt. Októberben a templombástya helyére épült fal — ez köti össze a belsővár DK-i és ÉK-i fülesbástyáját — is elkészült. (Kriegsarchiv. 1973. 157—16 és 27., valamint a 157—39. — Pataki Vidor: i. m. 32. jegyz.) 123