Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–67) V.
letek (10. kép). 13 A bástya feltárása még nem fejeződött be egészen. A feltárt, részletek nyomán egy bástyaudvar alakult ki a helyreállított várfalak mögött. A K-i várfal mögötti belső támpilléreket magas töltés takarja (29. kép). A bástyau.dvar közepén egy domb foglalja magába Gárdonyi sírját. A DK-I FÜLESBÁSTYA FELTÁRÁSA KÍVÜLRŐL A bástya külső oldalai körül a feltárást 1966—67-ben végeztük. A nyert adatok alapján, a további munkát lerepreadezéssel végezzük, régészeti megfigyelés mellett. A munkát itt a váron kí\ül — az egykori külsővár területén •—, a vasút mellett, a bástyafülben húzott, egymásra merőleges kutatóárkok ásásával kezdtük. 19 A két méter széles kutatóárkokból törmelékes anyag került elő, kövekkel és igen kevés, újkori edény töredékkel. Á K—Ny-i irányú árok végében megtaláltuk az eddig földdel takart bástyafül Ny-i falát. E fallal együtt egy pálhuzamos helyzetű, 40 cm vastagságú, gyenge fal is előkerült 1,5 m-re Ny-ra. 1,8—2 m mélységig lehatolva sem változott a réteg. Ez érthető is, hisz itt volt egykor a két fülesbástya közti árok. Az árkok metszetének felvétele után megkezdtük az árkok által négy szelvényre osztott fülrész feltöltéstől való kiszabadítását. Láthatóvá váltak az eddig földben rejtőző, gondosan falazott várfalak és az alsó ágyúterem, földközelben levő lőrései ,,természetes helyzetbe" kerültek, nem lehetett azokat most már elérni. A bástyafal Ny-i falában láthatóvá vált az elfalazott „rejtekajtó". 20 A Ny-i fallal párhuzamosan futó vékony fal a fül lőréses falától 7,80 m-nyire húzódik, s vége felé már csak néhány kősorból áll. Világosan bizonyítja ez — Ny-i, egyenetlen „falsíkjával" együtt •—, hogy ezt akkor építették, amikor a két fülesbástya közti árkot betöltötték. Így biztosították továbbra is a várból a rejtekkapun át való kijutást. A rejtekkapu küszöbétől a szint É-felé emelkedik, s ehhez: igazodott a gyenge támfal alapozása. Előkerült a bástya fülrészének ÉNy-i, majd ÉK-i sarka is. Ennek falait nagyméretű, faragott kövekből építették. Amint a helyreállítás során kiderült, ezeknek a köveknek nagy része a gótikus székesegyházból való, másodlagosan építették azokat a bástya falába. Nagyon szép darabok kerültek elő a K-i falból (30—31. kép). Az egyiken egy új-olasz rendszerű váralaprajz vázlata volt a fal belseje felé fordított oldalon. 21 A bástyafül É-i oldalára merőlegesen egy hosszú, széles kutatóárkot húztunk, amelyet, a felső, felmért részek lebontása, elhordása után tovább mélyítettünk. Az árok D-i végében előkerült a bástya kiugró lába18. Az alsó ágyúterem K-i falában levő ajtón át juthatunk a bástyákat összekötő várfalban vezető folyosóba, két ívesen hajló lépcsőn. Az egyik lépcső pihenőjéből ,,nyílik" a rejtekkapu a DK-i fülesbástya alsó ágyúlörései előtti , T zárt" térségbe. E „kettős" lépcsőt foglalja magába az az építmény, amelynek felső részét — egy szellőző nyílással — kiástuk a felső lőrések előtti „teraszra" kivezető széles nyílás É felé eső „kávája" mellett. (29. kép.) 19. E munkában részt vett 1966-ban Tóth Sándor művészettörténész, Fodor László, Mezei Aliz, Csorba Csaba és Magyar Kálmán régészhallgatók. Korábban részt vett a feltárási munkákban Kozák Éva. Németh Margit és Sz. Czeglédy Ilona régész. 20. Hasonló jellegű, de feltehetően valamivel korábban épített „rejtekkapu"-t tártunk fel a Földbáslya K-i fala és a Tömlöcbástya falai által közrezárt szöglet közelében. E. M. É. IV. (1966) 100—103, 117—126, 2, 8—10. és 13. kép. 21. A kövek a lebontott székesegyház gótikus részéhez tartoztak. Mindan bizonnyal egy „fiáié" szétszedése után kerültek a bástyafalba („szép sorjában"), amely a XVI. században folyó építkezés egyik apró, de számunkra érdekes mozzanatára, „módszerére" is utal. A falból — egymás mellett, közelében elhelyezendő — előkerült darabok azonos méretekel mutatnak. Különösen érdekes az említett váralaprajz, hiszen akkor éppen egy hasonló vár valamelyik fülesbástyáját építették. Biztosra vehetjük, hogy az építkezésben részt vevő mester próbálgatott ezen a kövön, gondolkozva, vagy „játékos kedvtelésből". 120