Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–67) V.
tuk ki. A pillér D-i oldalán jól látható a leszakadt vállrész (17. kép). A várfal felfalazása után a D-i belső pillér és a bástya DK-i szöglete közötti részt töltésszerűén alakítottuk ki. Az átjárás e háromszögű területre a lőréses várfal egyenes kávájú nyílásán át történik. A bástya Ny-i és ÉNy-i részének feltárása az itt ásott kutatóárkok és a K-i oldalon előkerült „ház." küszöbszíntjének figyelembe vételével történt, a várfaltól 5 m-es sávban (18. kép). A várfal letisztítása után kivehető volt annak kettős rétegződése. A belső réteg később épült a külsővár falához, amit aránylag csekély mélységű alapozása is bizonyít (19. kép). A Gárdonyi-sírtól ÉNy-ra előkerült egy lépcső, amelyen a belső falva&tagításra, „gyilokjáróra" juthattak. A lépcső indítása megközelítőleg azonos a K-i oldalon feltárt „ház" küszöbszíntjével (11. kép). Ä lépcsőtől ÉNy-ra — magasabb szinten — cölöp- és fekvő helyzetű gerendamaradványokat találtunk. A cölöpöket a várfal mellett verték le. A maradványok helyzete, méretei arra utalnak, hogy egy várfalhoz épített faház állt egykor itt. 9 Talán ez is az őrség részére készülhetett (a bástya másik oldalán), ahonnan a kaput is szemmel tarthatták. Valamivel északabbra egy kifolyónyílást találtunk a várfalban (20. kép), körülbelül az ágyúterembe vezető folyosó falkoronájának magasságában. E fal fölött néhány laposan fekvő kő is volt, ahonnan a várfal felé, kissé lejtő réteg indult. A várfalak mögött, 1,5—1,8 m mélységben, lesüllyesztett területről elhordott földből sok lelet került elő. Elsőként a pénzeket említenénk, amelyek a rétegek, egykori járószíntek meghatározásához nagy segítséget nyújtottak. A Ny-i vár p al mellett talált kis „faház" DK-i sarkától kb. 2 m-re, a várfaltól 4—5 m-re került elő egy török aranypénz (21. kép), a járószínttől 1,45 m mélységben. A pénzt II. Szelim fia, III. Murád császár verette (1574—1595), feltehetően 1578— 79 között. A Ny-i várfalnál kiásott lépcső közelében egy 1800-ban vert pénz (Ferenc császár) került elő. 10 Vas ágyúgolyót (5 és 7 cm átmérőjű) a Ny-i várfal belső rétegén levő földben találtunk (2 darabot) és a Gárdonyi-sírtól ÉK-re is, különböző méretűeket (4 darab). A K-i várfal melletti „ház" és a Gárdonyi-sír között — kissé az 1. sz, kutatóárok irányában — három egész és egy fél vas ágyúgolyó került elő (15 cm átmérőjű). A Gárdonyi-sír hossztengelyének meghosszabbításában, az ágyúteremtől körülbelül 3—4 m-re az 1967. évi tereprendezés során 25 darab vas ágyúgolyót találtak „egy csomóban" 60—70 cm mélységben. Valamivel korábban, a nyári KISZ-tábor idején e helytől 1—1,5 m távolságra egy Morion-sisak került elő (22. kép) hasonló mélységből. 11 Közelében néhány — bolygatott helyzetű — emberi csont helyezkedett el. A fémleletek közül említésre méltó még a K-i oldalon levő „ház" várfal felé eső felében — a padlószínt alatti rétegben — 9. Ásatási napló. 1964. VIII. 26. A „faház" megközelítőleg' rombusz alaprajzú lenetett. Szemben levő oldatainak hossza (a várfalnál) és egymástól való távolsága kb. 2,8—2,9 m. 10. Ásatási napló. 1964. VIII. 27. és VIII. 5. (A török péní meghatározásáért Fehér Gézának mondok kőszönetst.) 11. Ásatási napló. 1967. VI. — A töredékes állapotban levő sisakot a Központi Múzeológiai Technológiai Csoport irányítása mellett Fodor László restaurálta. A felvétel is a Csoportnál készült. Közreműködésükért e helyen is köszönetet mondok. íNéhány kisebb töredék talán kar- és nyakvérthez tartozhatott.) 118
