Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Radocsay Dénes: Az ismeretlen német táblaképről

együttesre, a festőnek vagy a megrendelőnek e témakörhöz fűződő szorosabb kapcsolatára utal az egri Nativitás ritka ikonográfiája is. A látszólag egyszerű esemény ábrázolása a középkor századai során számos variációt alkot, változik az esemény helye (barlang, istálló vagy szabad tér), gyarapodik és csökken a szereplő személyek száma (Szent József, távolabb vagy közelebb a pásztorok, angyalok, donátorok), módosul a jelenet hangulata, tartalma. A korai, kimértebb és egyszerűbb ábrázolásokat a XIV. század közepétől narratív, zsánerszerű elemek szövik át, majd később, a XVI. század során e Születés valójában a gyermek imádásának jelenetévé lesz.

6 Szent József a leggyakrabban csendes szemlélője az eseménynek, ott áll, térdel valahol gyermeke közelében, Máriával egyenrangúan az előtérben, máskor mellékszereplőként a kis Jézustól távolabb. A XIV. század második felében azonban tevékennyé válik, olykor házias foglalatossága közben ábrázolják őt a festők: gyakran ételt főz Mária számára. így már a prágai Emmaus kolostor 1360 táján készült freskóján —• Mária ágyában fekszik, még

7 —, majd mind többször a XIV—

XV. század fordulóján s az új század elején. Hasonlóképpen főzi a levest Szent József a rouen-i könyvtárnak egy Broederlam köréhez fűződő imakönyve (ms. 3024) Nativitás jelenetén ,egy nyugat-flandriai eredetű imakönyvben (British Museum ms. Add. i8213),

8 a Meister von St. Sigmund táblaképén

9 s a hannoveri Landesgalerie egy 1420 körül készült domborművén is.

10 Ugyanúgy Közép-Európában, mint a nyugati művészetek körében, egy karintiai Jézus születése táblán

11 s a dél-cseh Doudleby-i freskón 1440 körül.

12 De Szent József nemcsak azért főz e különös éjszakán, mert az étel táplálja a testet, hanem azért is, mert a tűz lángja enyhíti az éj hidegét. Hó borítja az északi téli tájat, ahogy ez a Limbourg testvérek fő művében, a Trés Riches Heures du Duc de Berry február képén az európai festészet történetében először jelenik meg

13 s hó övezi az, istállót is, amelyben Jézus született, a müncheni Frauenkirche egykori főoltárának 145Ö táján készült Nativitás tábláján.

14 E hideget oszlatja el a lobogó tűz lángja, vagy másképpen is, ez ellen védi az újszülöttet József levetett harisnyája, amelyből a nevelő szülő takarót szab gyermeke számára.

10 A Nativitás ábrázolások e mellékeseménye — József főz — az északi festészetnek nem ritka motívuma. Olykor a rövid cselekménysor különböző mozzanatai is megjelennek a képeken: Konrád von Soest jól ismert wildungeni festményén József az előtérben térdelve fújja, éleszti a tüzet oly buzgón — a tál a 6. Radocsay, D.: The Nativity in Hungarian Mediaeval Painting. The New Hungarian Quarterly VIII. No. 28. 1967. 193—197. 7. Dvoraková, V.—Krása, J—Merh autóvá, A.—Stejskal, K., Gothic Mural Painting in Bohemia and Moravia 1300—1378. London 1964. 109. old., 96., 99. kép. 8. Panofsky, E., Early Netherlandish Painting. Cambridge—Massachusetts 1953, 112, 114 old.. 157., 180. kép. 9. Wallraf-Riehartz-Museum der Stadt Köln. Verzeichnis der Gemälde. Köln 1965, 752. sz. — Coo, J. de. In Josephs Hosen Jhesus ghewonden wert. Aachener Kunsblätter 30, 1965. 145. old., 3. kép. 10. Coo, J. de, i. m. 53. jegyzet. 11. Stange, A., Deutsche Malerei der Gotik. Österreich und der Ostdeutsche Siedlungsraum von Danzig bis Siebenbürgen in der Zeit von 1400 bis 1500. München—Berlin 1961. 85. old., 185. kép. 12. Matejcek, A.—Pesina, J., La peinture gothique tchèque 1350—1450. Prague 1950, 76. old., 242. kép. — Denkstein, V.—

Matous, F., Südböhmische Gotik. Prag 1955, 2еб. old., 176. kép. 13. Panofsky, E., i. m. 65. old., 89. kép. Ï4. Stange, A., Deutsche Malerei der Gotik. Salzburg, Bayern und Tirol in der Zeit von 1400 bis 1500. München—Berlin 1960, 57—58. old., 88. kép. — Wlusper, Th., Gotische Malerei nördlich der Alpen. Köln 1961. 107—108. old., színes kép: 109. o!d. 15. Coo, J. de, i. m. 105