Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Szujkóné Lacza Júlia: Megemlékezés Andreánszky Gáborról (1895–1967)

szerezte meg. Az egyetemi doktori címet 1922 november 4-én nyerte el növényrendszertani, geológiai és kémiai tárgyakból, „A Gentiana L. nem Eugentiana Kusnez. alnemének hazai fajai és elterjedésük főbb vonásokban" с disszertációval, summa cum laude eredménnyel. A disszertáció kéziratban ma is megvan a TTM Növénytára Könyvtárában. A Növényrendszertani Intézetben tanársegéd lesz 1923, febr. 1-én, majd az adjunktusi címet nyeri el 1929. január 1-én, s mint adjunktus az, Intézet tagja 1942 június 28-ig. 1941-ben megnősül, felesége Boér Ilona lesz. Ekkor Szepesfalvi János nyugdíjaztatása után a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytani Osztályának I. osztályú múzeumi őrévé nevezik ki, múzeumi igazgatói jelleggel, 1943 januárjában a Növénytani Osztály igazgató őre, 1945 november l-ig. A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem 1943-ban Andreánszky Gábornak rendkívüli tanári címet adományozott, melyet a Növénytani Szakosztály 1943 decemberi ülésén be is jelentettek. A második világháború befejezése után azonnal hozzálát a Növénytani Osztály nagyértékű gyűjteményanyaga megmaradt részének megmentéséhez, s a romok eltakarításához. 1945 szeptemberében meghívást kap az egyetemre előadások tartására, s 1945 november 1-el kinevezést nyer az Egyetemi Növényalaktani és Növényrendszertani Intézet professzori állására. E tanszék vezetője 1953 július 28-ig, amikoris újra a Magyar Nemzeti Múzeum Temészettudományi Múzeum Növénytárában kap kutatói beosztást. Nyugdíjazása 1955-ben történik meg, de ez a tény nem változtat azon, hogy élete értelmének haláláig a paleobotanikai kutatásokat tartotta, és folytatta is ezt, továbbra a Növénytár hatalmas gyűjteményeiben. A Szt. István Akadémián akadémiai székfoglalóját, annak 1938. évi október 21-i ülésén ismertette, melynek címe: Az éghajlat megváltozásának hatása a növényzetre. Az előadás megjelent 1939-ben a Szt. István Akadémia Értesítőjében. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta 1945. május 30-án, 1947—49 között a Tudományos Akadémia IV. Osztályának titkára, 1952ben a Tudományos Minősítő Bizottság Andreánszky Gábor számára a biológiai tudományok kandidátusa címet adományozta. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS SZEREPLÉSE Botanikai munkásságának kezdete óta tagként vesz részt a Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztálya szakülésein és alapító tagja a Magyar Növénytani Társaságnak. Utóbbi folyóirata, a Borbásia, az Ö anyagi és erkölcsi támogatásával jelenhetett meg, mint a fiatal magyar botanikusok önálló szakfolyóirata. A Magyar Növénytani Társaság titkári tisztét látja el 1944-ben és 1949-ben, ugyancsak 1944-ben a Magyar Növénytani Társaság egyik alelnöke is. A Társaság III. szakülésén előadást is tart ,,A mikófalvi kövült erdő" címen. Ugyancsak előadást tart 1950-ben a Társaság 87. és 91., 1951-ben 100. és a 103., az 1952-es évben májusi és decemberi ülésén, az 1953 októberi ülésen, valamint az 1954-es év januári szakülésén. Növénytani Szakosztályban előadással szerepel 1946 novemberében. 1943 decemberében a 470. ülésen bejelentik, hogy egyetemi tanári kinevezését megkapta. Mint a Botanikai Szakosztály hallgatója 1967 őszén jelent itt meg utoljára G. Wendelberger előadásának meghallgatására. 2