Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Détshy Mihály–Kozák Károly: Az egri vár feltárása

a történeti adatok alapján. Feltehető, hogy a rézsűs falköpeny alól előkerült fal is ekkor épült. Utal erre a „függőleges" falsík, s a torony feltételezett későbbi építése is. A torony építésének idejét így a XIV—XV. században kereshetjük.

6 A várba vezető út rendezése, s alatta, a külső déli várfalig és Varkoch-kapuig terjedő terület szintjének jelentős süllyesztése során a vastag törmelékrétegben sok apró, bolygatott helyzetű edénytöredék került elő, más leletekkel együtt. Az alsó kaputól egyenletesen emelkedik az út a Varkoch-kapuig. Az út alatti tereprendezés idején jól kivehető volt — mintegy másfél méter mélységben — egy korábbi, a jelenlegi lejtésvonalat nagyjából követő réteg. E fölött a legújabbkori, XVIII—XIX. századi réteg helyezkedett el. E megfigyelést az előkerült leletek is bizonyították. Az alsóbb réteg is eléggé laza, barnás színű volt, ugyancsak sok újkori- és törökkori apró lelettel. E leletekkel együtt korábbi töredéket is találtunk. Köztük egy Árpádkori edényhez tartozó darab is volt (12. kép).

7 A kályhacsempetöredékek közül említésre méltók — a vár más területén is kerültek elő hasonló darabok — a zöldmázas, kicsinyeit tápláló pelikánnal, kétfejű sassal (mellrészen ovális keretben a Madonna), mázatlan, kétfejű sassal és gyémántmetszéssel díszített darabok. Ezek mellett azonban még sok más típushoz tartozó töredéket találtunk a tereprendezés során.

8 A vas és más fémtárgyak között van egy szakállas puskának csőtorkolati részhez tartozó töredéke, egy kis ólombarca, három virággal díszítve és felül átlyukasztva (13. kép) és egy réz gyertyatartó is (14. kép).

9 Ez azért is érdekes, mert hasonló formájú, agyagból formált és égetett darabot ismerünk az egri várból (15. kép).

10 Feltételezhető, hogy a fémtárgyak formái hatással voltak ez esetben is a kerámiaművességre. Mindkét gyertyatartó törökkori. A réz gyertyatartó tetejének közepén lévő kis lyukban egykor egy tű állhatott, s erre szúrták fel a gyertyát. A másik darabnál — egy nem az alsó részhez, de hasonló darabhoz tartozó töredék tanúsága szerint — ezt lyuk, fészek kialakításával oldották meg. A tereprendezésnél egy 1860-ban vert pénzt is találtak, az alsó kaputól nyugatra.

13 E munkák nagy segítséget jelentettek a Varkoch-kapu déli odalának kiszabadításában. 6 Miután a XVI. század első felében e kaput már elfalazták, számolhatunk ennek XIV. század építésével is. 7 A déli, külső várfallal kapcsolatos munkák során (1966) találta Majoros András kőműves. Az edénytöredék méretei : 12x13,5 cm. 8 Az alsókapu és a Varkoch-kapu közti tereprendezésnél került elő a pelikános töredék (1961. VII. 4.), az ötszögű kapubástya ővpárkánya alatt 2 — 3 m-re. Magassága: 13 cm. Ezzel együtt találtak egy sima, félgömb formájú rézgombot (1,5 cm) és egy rézplakettet, fent CYOLES, középen nagyobb betűkkel ROBING, lent FRANÇAISE felirattal. - Madonnas, kétfejű sasos kályhacsempetöredék két alkalommal is mutatkozott (1960. V. 23—24. és 1964. IV. 29.). Az utóbb említett darab mérete 13x 13 cm. Ezzel együtt mázatlan kétfejű sasos, mázatlan gyémántmetszéses díszítésű darabok is előkerültek egy zöldmázas, áttört oromcsempe töredékével (9 cm) és sok, festett, vékonyfalú, mázatlan házikerámia töredékével együtt. э A szakálas puska töredékének hossza 19 cm, szélessége 6 cm. — Az ólombarca 1960. nov. 1.-én került elő, XIX. századi edénytöredékekkel együtt. (Ásatási napló, 31. old.) 10 A Varkoch-kapunál előkerült (1964. IV. 29.) réz gyertyatartóhoz hasonló, agyagból égetett darab (13. kép) a Tömlöcbástya feltárásakor került elő (VII/D. szelvény 1958. VIII. 21.). Leltári száma: V. 65.25. 1. (Ennek a darabnak fényképét közöltük az Egri Múzeum Évkönyvében, I. 1963/159. old. 34. kép.) 11 Ásatási napló (1960. nov. 22.) 31. 96