Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Németh Péter: Adatok a felsőtárkányi kartauzi kolostor építéstörténetéhez

Atárkányiak budai házának bérbebocsájtasa sejtteti, hogy az építkezések költségeinek viselése nehézségek elé állította a konventet, mint ezt már az 1505-ös birtokeladással kapcsolatban is említettük. így természetes, hogy olyan személynek adták bérbe a budai házat, akinek valamiképpen lekötelezettje volt a konvent. Ebben az esetben nem tévedünk, ha Mátyás lapicida 1503 előtti, vag> inkább 1504—06 közötti tarkányi működésére gondolunk, s ugyanakkor a négy év különbséggel íródott feljegyzések Mátyás kőfaragójában azonos személyt látunk. Az 1514-es parasztháború — melynek egyes eseményei Egerben és környékén zajlottak le — nem tudjuk, milyen változásokat okozott a konvent életében, a kolostor épületeiben. Mindenesetre a rendre oly jellemző fegyelem meglazult: 1523-ban a geirachi kolostorban tartózkodó tarkányi perjelt visszaküldik fogadalmasainak tarkányi házába, és egyben felkérik, hogy ezután ne kövessen el kihágást

53

. 1542-ben feljegyzik, hogy a tarkányi ház perjele óvakodjék a rend erkölcsi erényével ellentétes jogtalan és szokatlan dolgokat tenni, különben tudja meg, hogy súlyosan kell bűnhődnie

54

. Ezzel a tarkányi kartauzi konvent utolsó évéhez érkeztünk. 1552-ben, az egri vár védelmére érkező csapatok felsorolásában olvashatjuk: „a kartauzi barátok 4 drabantja Kádas Péter vezetőjük alatt"

55

. A kartauzi birtok jobbágyai halálukig vették ki részüket a török elleni küzdelemben, Tinódi L. Sebestyén eképp énekli meg őket Egervár viadaláról szóló énekében : „Jobbikat lám köztök elfeledtük volt Néma barátoknak négy gyalogjok volt Azokat és ott béesködteték volt, Viadalhoz holtig ott minden kész volt"

56 A kolostor is az 1552-es ostrom idején dőlhetett romba. A városlődi kartauzi kolostor példája azt sejtteti, hogy ebben a várvédőknek volt még az ostrom előtt tevékeny részük, nehogy az ellenség ellenerődként használja fel a kolostor épületét

57

, bár a kései hagyomány a töröknek tulajdonította a pusztítás dicstelen tényét. A konvent birtokainak jövedelme 1556-ig az egri vár provizorának gondozásába ment át. Ekkor Ferdinánd 1556 jan. 10-én Bécsben kelt oklevelével a rend tarkányi birtokait az egri káptalannak engedte át

58

. 1557 karácsonyán új főpap került a püspöki székbe Verancsics Antal személyében, s Ferdinánd által jóváhagyott kinevezésében Gorové László szerint „Az is világosan kitétetik ezen petsétes levélben, hogy a mit a Jászok, és Kunok,.. .fizetnek, úgy a Tarkányi völgyben feküdt, de a pogányok által elpusztított Cárthusiánus szerzetesek jószágaiból, malmaiból, és szőllőjökből járó jövedelmeket is a mi Számtartónk szedje, akár pénzben akár borban, akár eleségben légyenek azok, 's ezekből gabonát, s egyéb szükségeseket szolgáltasson az Egri vár számára is"

59

. A Balássy-Szederkényi által közölt, 1557 jul. 53 „ET D. N. in Domo in Gyrio revertatur ad Domum Professionis suae in Tarkan nec deinceps evagari quaerat." Ex Chartis Capitulorum.. . 380. 54 „Et caveat Prior Domus in Tarkan amodo tarn injusta et insolita contra integritatem Ordinis petére, alias noverit se graviter puniendum." Ex Chartis Capitulorum.... 238. 85 Balássy Ferenc — Szederkényi Nándor : Heves vármegye története. II. Eger, 1893. 140. 56 Régi Magyar Költök Tára (közzéteszi Szilády Áron). Bp. 1881. III. 115. 57 OL. Act. Paul. 570. f. 12.; Éri István: Nagyvázsony. (Műemlékeink) Bp. 1959. 49., 66. 58 Gáttáji Gorové László: Eger városa történeteinek 3-dik folytatása. Tudományos Gyűjtemény, 1826. (X.)8-9. 59 G át táji Gorové L., i. m. 7 — 8. 6* 83