Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)
Németh Péter: Adatok a felsőtárkányi kartauzi kolostor építéstörténetéhez
tanak a lechnici, menedékkői és városlődi kartauzi kolostorok hasonló korú és jellegű munkái. A városlődi Mátyás-kori építkezések megkezdésére két támpontunk is van: egyrészt kőfaragványok (kapubéllet lábazati darabja, falpillér-fejezet) 34 az 1470 —80-as évekből, másrészt a kolostor egyik szerzetesének feljegyzése Mátyás 1480-ban történt városlődi látogatásáról, aki szerint a királytól pénzbeli támogatást is kaptak különféle munkákhoz 35 . A városlődi építkezések végét az az 1521-es évszámot viselő faragvány jelzi, melyet egy reneszánsz kút tányérját tartó pillérnek határoztunk meg 36 . A menedékkői építkezések 1491-ben Tornai András, a tarkányi konvent fogadalmasa perjelségével indultak meg 37 , s Hedvig tesseni hercegnő 1506. évi látogatása utáni években fejeződtek be 38 . A lechnici kolostorban folyó munkák végső szakaszára a refektorium freskósorozatán található évszám, 1520 utal 39 . Ezek szerint a tarkányi építkezéseknek a kezdetét az 1480-as évek végében jelölhetjük meg, melyet írásos adataink is bizonyítani engednek. Ugyanis a rendi Charta-ban a tarkányi kolostor jótevőinek sorában a XV. század végéről négy nevet ismerünk. Elsőként János, Salzburg érsekének a nevét jegyezték fel (1489), majd Nagylucsei (Dóczy) Orbán egri püspök halálának évét (1493) 40 . 1495-ben Benedek nicopolisi püspök, az akkor kinevezett egri adminisztrátor 11 , majd Miklós, az egri egyház éneklőkanonokja — akinek az 1499-es Charta szerint okt. 23-án volt a halála évfordulója 42 — került a jótevők listájára. A tarkányi építkezések befejezésének időpontját nem ismerjük. Talán az építkezés költségeinek fedezésére adhatták el 400 forintért alsóábrányi birtokukat 1505-ben 43 . A XVI. század első évtizedében fennálló kolostor pompás külsejére, összképére példaképpen a városlődi kartauzi kolostor hasonló korú, 1500 — 1520 között készült, mindezideig ismeretlen táblaképét 44 mutatjuk be (7. kép). Viszont még nem sikerült kideríteni, hogy az állítólag a tarkányi kolostor együttesét ábrázoló metszet (8. kép) milyen forrásokra vezethető vissza 45 . Már az elmondottakból eddig is kitűnt, hogy a felsőtárkányi kartauzi konvent és az egri püspökség kapcsolata alapításától kezdve igen szoros volt. A XV. század végéről származó adataink bepillantást engednek a kapcsolat apróbb mozzanataiba is: pl. a Bakócz-kódex 1493-as bejegyzése szerint a püspök a szerzeteseknek nagyböjtre alamizsnaként olajat küld 4ß . ;i4 Bakonyi Múzeum (Veszprém) ltsz. 65. 430.2., 65.430.4-5. 38 Csontosi János: Mátyás király és Beatrix kiadatlan arcképei egykorú kéziratokban. Arch. Ért. 1910. 205-206. ;ífi Németh Péter: A városlődi kartauzi kolostor története és régészeti emlékanyaga. Bp. 1964. 132 — 133. (Kézirat az ELTE Régészeti Tanszékének Könyvtárában.); Bakonyi Múzeum (Veszprém) ltsz. 65. 430. 7. 3 ' Dedek Cr. L., i. m. 183. • ]H Pirhalla Márton: A szepesi prépostság vázlatos története. III. A Szepesmegyei Történelmi Társulat Évkönyve, VI. (1890) 13-14. 39 Éber László: Tanulmányok Magyarország középkori falfestményeiről. III. A szepesmegyei Vörösklastrom és falfestményei. Magyarország Műemlékei IV. 90—104. 4 " Maisons de l'Ordre... 151.; Nagylucsei Orbán halála valójában 1491 őszén történt. 41 Maisons de l'Ordre. . . 151.; 1492-ben így említik: "Rmus in Christo Pater D. Benedictus de Marczal episcopus nicopolitanus, gubernátor archi-diaconatus hevesiensis,". Schematismus 1848-49. 15. о. 4- Maisons de l'Ordre. . . 151. 4:i EÁL. N. 4. D. 1. f. 4. n. 5.; Kandra K., i. m. 13. 44 Katalog der im Germanischen Museum befindlichen Gemälde. Nürnberg, 1893. (3. Aufl.) 67., A most közreadott másolat elkészítéséért ezúton mondok köszönetet dr. Heinz Stafski és dr. Ludwig Veit Oberkonservator uraknak (Germanisches Nationalmuseum, Nürnberg). A képre P. Karl Klinkhammer (Essen) volt szíves figyelmemet felhívni. 45 A képet a Maisons de l'Ordre. .. idézett kötetéből vettük át, melyben semmi utalást nem találtunk a kép őrzési helyére, keletkezésére vonatkozóan. A képaláírás így szól: „Chartreuse de Tarkan. (?)" 40 „Eodem die fratribus Cartusiensibus in Elemosinam oleum ad dies quadragesimales emi... den. III." Kandra Kabos: Bakócz-kódex. Adatok az Egri Egyházmegye Történelméhez. II. 3. füzet. Eger, 1887. 361. 80
