Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Németh Péter: Adatok a felsőtárkányi kartauzi kolostor építéstörténetéhez

segítségéről

23

. Ebből következik, hogy a kolostorépítés csak 1404 után indulhatott meg, s a Stibor-címeres zárókő a munka 1410—1420 közötti befejezését jelezheti. A fentebb említett támogatók, a király és az egri püspök sorát Jakabnak, az egri egyház 1442-ben elhunyt archidiakonusának a nevével egészíthetjük ki, akit a tarkányi konvent jótevőinek listáján jegyeztek fel

24

. A zárókő mellett a XV. század eleji építkezéshez köthetjük az 1930-ban előkerült faragványok egyrészét, így a lapidárium jegyzékének 14. számú gyámkövét (3. kép), 7. sz. bordaindítását, s a ma már azonosíthatatlan 8., 10 — 13. sz. boltozati bordadarabokat (4 kép)

25

. A hagyomány szerint a kolostort 1433 körül a menedékkői és lechnici kolostorok husziták elől menekülő szerzetesei szállták meg rövid időre

26

. Kandra K. egy kéziratra hivatkozva 1451-ből szintén husziták elől menekülő kartauzi szerzetesek befogadásáról adott hírt

27

. S bár a konvent birtokállománya nagyjából a XV. század elején alakult ki, végleges formáját a század második felében nyerte el. A rendi szabályzatból értesülhetünk, hogy a konvent székhelyétől távoleső birtokkal nem rendelkezhetett. Mégis, látva e ház szegénységét, a Káptalan 1471-ben megengedi a perjelnek, hogy a rendes határokon túl is bírhasson örökölt birtokokat a közösség részére

28

. Ennek eredményeképp kerülhetett sor a XV. század második felében több — a kolostortól távoleső — birtok megszerzésére

29

. így azután már az 1474-es Charta szerint a magyarországi segedelemvölgyi ház perjele nem szegény

30

. A gazdasági fellendülésnek tulajdonítható, hogy a szerzetesek száma a rendi szabályzat által előírt létszámmal egyező: az ú.n. Látogatások Könyvében az 1460 — 1520 közötti évek egyikéből 12 szerzetesről és 5 fogadalmasról olvashatunk

31

. A konvent gazdasági erőforrásai gyarapodásának következtében kerülhetett sor a XV. század végén újabb, nagyszabású építkezésekre. Az 1930-ban előkerült kőfaragványok második csoportja alig néhány darabból áll: csúcsíves ablakkáva sarokdarabja, csúcsíves ablak kávájának felső hajlású darabja

32

, valamint a templomkarzat Csemegi J. felmérésében fennmaradt lábazata (5—6. kép) sorolható ide. Csemegi ez utóbbi faragvány korát elfogadhatóan az 1500-as évekre keltezte

33

, amíg a két ablakkáva a XV. század végének terméke. A tarkányi építkezések harmadik szakaszának kezdeti és végső időpontját a helyi emlékekből meghatározni nem tudjuk, de segítséget nyúj23 „ut saltem ad tempus parvum habeant patientiam bonam propter Deum, praesertim cum Prior S. Michaelis per litteras suas nobis bonam spem praebeat de céleri subsidio domini Regis Ungariae et Episcopi Agriensis". C. Le Couteulx: i. m. 285.; A rendkívüli helyzetre utalnak a következő sorok is: „1405. In Domo Vallis Auxilii: ut Conversi possint habere confessarium, ordinamus quod D. N. Professus Domus Sancti Michaelis vadat ad Doraun Auxilii hospes ad Ordinis voluntatem." Ex Chartis Capitulorum Generalium. In Domo Cartusiae, 1953. 181. (rotaprint) 24 Maisons de l'Ordre des Chartreux. Vues et Notices. IV. Parkminster, 1919. 151. 25 Az egri érseki liceum lapidáriumának tárgymutatója. Eger, 1932. 5. 2fi Maisons de l'Ordre.

.. 152. 1. 27 Kandra К, i. m. 19. 28 "p

r

i

or

j d« Vallis auxilii in Vngaria non fit mia: Et litentiam q

m petit, ad possidendum extra terminos quoddam praedium domui suae legatum, attenta paupertate ei, dt d

s concedim,." Propagao Sac. Ord. Cartus.

.. 120. 29 Kovács В., i. m. 59-81. 30 „Priori d

s Vallis auxilii non fit mia. Et de litentia qm petit, ut valeat mittere quandt personam Ord. ad Principes, comittim, Visitatorib,." Propagao Sac. Ord. Cartus.

.. 120. 31 Maisons de l'Ordre.

. .152. 32 Az egri érseki liceum lapidáriumának tárgymutatója. Eger, 1932. 5—6. 33 Csemegi J., i. m. 86. 7S