Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)
Kovács Béla: Románkori templomok feltárása Heves megyében
17. ábra. similiter Rosnok" is szerepel. 55 Ebből arra következtethetünk, hogy két falu viselhette a Rozsnak nevet, amelyek közül az egyik erre az időre elpusztásodott. (Jelenleg is Alsó- és Felsőrozsnak puszta van.) A Pásztóiak még a királyi adomány ellen is tiltakoztak: 1472-ben Guthi Országh Mihályt és Nánai Kompolthy Miklóst a királyi adomány elfogadásától, a királyt pedig az adományozás tényétől tiltották, éppen a korábbi megállapodásokra hivatkozva. 56 A peres felek között 1475-ben végül olyan egyezség született, hogy a Pásztóiak átengedik a vitás birtokokat, közöttük Rozsnakot és Pusztarozsnakot, Országh Mihály és Kompolthy János pedig Pásztón és Rátóton lévő birtokrészeit adja át a Pásztóiaknak örök tulajdonul. 57 1478-ban az egri káptalan be is iktatta a tulajdonosokat Rostiak possessio és Rosnak praedium birtokba. 58 A lezárt birtokper után azonban már 1479-ben egy másik kezdődött el. Csetneki Ferenc hívta perbe Országh Mihályt és rokonait, nagyanyja, Tari Margit hitbére és hozománya miatt. 59 A per további folyását nem ismerjük. 1488 óta folyt azonban az a per, amelyet Tari Margit unokája, Kompolthy Eufrozina indított unokatestvére, Kompolthy János és fiai: Zsigmond és Ferenc ellen. Ezek azt állították, hogy a birtokokat csak a fiuág örökölheti, ő viszont jogot tartott apai örökség címén több birtok, közöttük Rozsnak fele részére is. Az ügyben még 1504-ben sem tudtak megegyezni, ezért a per tárgyalását elhalasztották. 60 A per csak 1510 körül fejeződhetett be, mert ebben az esztendőben Kompolthy Zsigmond és Ferenc már csak felét birtokolta Rozsnaknak. Ekkor kötöttek megállapodást a Kompolthy és Országh családok, hogy magtalan haláluk esetén kölcsönösen öröklik egymás birtokait. 61 1511 -ben már be is iktatták Országh Mihály fiait Ferencet, Jánost, Imrét és Lászlót a Sirok környéki birtokokba, így Rozsnak fele részébe is. 62 A birtokok a legfiatalabb fiú, László ágán öröklődtek tovább. László halála után feleségét Pekry Annát Losonczy István vette nőül és az 1549 — 1553 között készült megyei összeírásokban ezért találjuk a falu tulajdonosaként Losonczy Istvánt, aki itt 6 jobbágytelket birtokolt. Az 1549-ben készült dézsmajegyzőkönyv szerint 2 szegény, 2 féltelkes és 6 gazdag paraszt család élt a faluban. 63 Az ugyancsak 1549-ben készült királyi dica összeírásában a földesúr tulajdonában lévő 6 jobbágytelken kívül 3 szegény, 3 leégett, 3 elhagyott és 1 új telek volt. 64 Ilyen maradt az állapot 1553-ra is, csak 3 szegény család helyzete romlott: zsellérként írták őket össze 65 Ezt a változást az 1552-es török hadjárat következményének tartjuk. 55 PÁSZTÓI. 372-374. 56 PÁSZTÓ I. 375-376. 57 PÁSZTÓ I. 393-395. - BSZL. Galgóczi lvt. Lad. 96. fasc. 11. n. 9. 58 PÁSZTÓ I. 398-400. 59 BSZL Orczy lvt. Numerizata 1522. 60 OL Dl 21362. 61 OL Dl 22012. 62 OL Dl 22110. 63 N. Kiss, 90. 64 EÁL EÉL Gazd. lvt. Liber 79. pag. 2a-22a. 65 EÁL EÉL Gazd. lvt. Libsr 79. pag. 42a-63a. 53 »
