Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Kovács Béla: Románkori templomok feltárása Heves megyében

ROMÁNKORI TEMPLOMOK FELTÁRÁSA HEVES MEGYÉBEN A szükségszerűen felmerülő régészeti leletmentő munka során 1964-ben egy, 1966-ban három románkori templom maradványát tártuk fel. Egyik meglétéről sem volt korábban tudomásunk, mert már annyira elpusztultak, hogy az építményekből a föld felszínén semmi sem látszott. Ha nem is bővelkedik Heves megye románkori emlékekben, mégis szép számmal találunk ilyeneket, közöttük néhányat, amely hazánk területén egyedülálló. Feldebrő, Tarnaszentmária és Bélapátfalva templomaira gondolunk elsősorban, de a helyreállított váraszói templom is szép példája falusi egyházi építményeinknek. Több-kevesebb románkori részletet őrzött meg Bükkszentmárton, Verpelét, Bükkszék, Egerfarmos, Mátraballa, Nagykökényes temploma és a romok közül az egri várban állt székesegyház, vagy a kisnánai vár körtemplomának maradványa a legjelentősebb. Természetesen a felsoroltakon kívül jóval nagyobb számban feltételezhetünk eddig ismeretlen románkori templommaradványt is; részben a teljesen elpusztult középkori falvak helyén, részben a barokk korban épült templomokba foglaltan, vagy azok közelében. Az ismertetni kívánt templommaradványok közül a Sirok-rozsnakpusztai és a MezőtárkányNagyhalmon feltárt egy-egy elpusztult faluhoz tartozott, míg a recski és fedémesi templomokat a későbbi építkezések során bontották el. A felszínre került maradványok ismertetésével kettős célunk van : egyrészt az alaprajzi vizsgálatok során kívánunk néhány építéstörténeti következtetést levonni, másrészt a falvak középkori történetének ismertetésével a településtörténeti és helytörténeti adatokat kívánjuk bővíteni. * * * FEDÉMES 1966 március 11-én Vancsó Gábor, Petőfi u. 43. sz. háza beltelkén gyümölcsfa ültetése közben nagyobb kőre találtak, majd azt felemelve egy edénykében ezer darabnál több ezüstpénz került elő. A helyszíni vizsgálat során megállapítottuk, hogy a területen szétszórt emberi csontok és néhány kváderkő található. Ebből arra következtettünk, hogy ezen a helyen állhatott a falu középkori temploma és körülötte feküdt a temető is. A beltelek tulajdonképpen a templomdomb D-i oldalán fekszik, az 1810 után épült klasszicista templomtól mintegy 15—20 méternyire. A hely tehát megfelelt a középkori templomépítési gyakorlatnak, hiszen a domb uralja a völgybe települt falut. A levéltári források is bizonyították feltételezésünk helyességét. Az 1746-ban készült egyházlátogatási jegyzőkönyv leírja, hogy a faluban álló, Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templom mintegy 100 éve elpusztult. A kváderkövekből épített falak nagy része 3* 35