Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)
Molnár László: Az Apátfalvi Keménycserépgyár a XIX. század utolsó harmadában
keménycserépedények kelendőségét. Ez a valóságos társadalmi igény pozitív módon befolyásolta a keménycserépművészet fejlődését és alakulását, a bérlők gyakori változása és gazdasági viszonyok ellenére is. Az apátfalvi gyár bár egy statikusnak látszó társadalmi réteg igényét elégítette ki, de a termelési verseny megkövetelte a korszerűbb technika alkalmazását, amely éppen az edények művészi megjelenítésére hatott alakítólag. Mielőtt a korszak termékeinek művészi és stiláris elemzésével foglalkozunk, szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy apátfalvi edényeket elsősorban Egerben hoztak forgalomba, — természetesen más hazai és külföldi kőedényekkel és porcelánokkal együtt. 27 A korszak végefelé azonban a kapitalisztikus tőkés vállalkozás során létrejött Fischer J. budapesti gyár is piacot talált áruinak Egerben. 28 A helyi lapban sorozatosan megjelenő hirdetésekben; majolika fali dísztálakra, virágtartókra, csemegéskészletekre, díszkorsókra és különféle porcelánkészletekre hívja fel a közönség figyelmét. Az apátfalvi gyár termékei szerepelnek számos országos és vidéki kiállításon, ahol azokat elismeréssel fogadják. Kiemelkedőnek tartjuk ilyen vonatkozásban az 1885-ben megrendezett országos ipari tárlaton való szereplését amivel kapcsolatban megismerhetjük a kortársak értékelését, a szakemberek váleményét az apátfalvi keménycserép használati- és díszedényekről. A keménycserépgyártás Apátfalván ezekben az évtizedekben éri el művészetének első nagyobb virágzó korszakát, amikor már a szélesebbkörű társadalmi igény mint a népies művészeti izlés kielégítője válik jelentőssé. Az előállított tárgyak, a kézifestésű rózsás virágos tányérok sokezres mennyiségét ott helyben, Egerben és Miskolcon üveg és porcelánkereskedők boltjaiban hozták forgalomba. Bőven jutott ilyenekből az akkor még a vidék jelentős vásárain árusító kereskedők sátraiba is. Ezek művészi megjelenítése — stílusa — már többnyire az előző korszakban kialakult. A díszítmények különböző kompozíciói, a virágok elhelyezése, az alkalmazott feliratok kisebb módosítással korszakunkban is használatosak. Amikor a népies kőedényizlés egyik megvalósulását figyelhetjük meg az ilyen tányérokban, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a sorozatosan megnyilvánuló jelenséget, sem hogy nemcsak tányérok, hanem más edények is készültek részben hasonló díszítő funkcióval az igények kielégítésére. Természetesen a tányérok nagy számához mérten az ilyenek kisebb mennyiségben fordulnak elő gazdagabban mintázott tárgyakon, de azonos művészeti felfogásban, a kompozíciók vidám, gyakran harsogó színezéssel és bravúrosnak nevezhető ecsetkezeléssel kerültek az edényekre. A kancsók, különböző alakú kulacsok, dohánytartók, fedeles edények, vázák, korsók elsősorban díszítő jellegüknél fogva mint iparművészeti jellegű alkotások érdemelnek figyelmet. (1 —2. sz. kép) Ezek mellett foglalkoztak az üzemben étkészletek és más kisebb az étkezés céljait szolgáló edény összeállítások gyártásával is. Jelenleg nem áll rendelkezésre még megközelítő számszerű adat sem ezek mennyiségéről. Azonban a miskolci kerületi Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentései összesített statisztikai adataiból levonható következtetés szerint nagyobb mennyiségekről is beszélhetünk. — Az asztali edények a mindennapi használat következtében igen nagy mértékben törtek,koptak, egyszóval elhasználódtak, így kevesebb maradt fenn belőlük, mint a díszítő jellegű tárgyakból, amelyeknek ugyan használati értékük is volt, de azokat a fentiektől eltérően nagyobb becsben tartották a környezetben. A jelenleg közgyűjteményekben fellelhető apátfalvi étkezési — használati edények formában egyszerűek, anyagszerűek, festésmódjuk követi az általános keménycserép díszítés művészeti irányvonalát, ami ebben az esetben nem jelent mást, mint a különféle rózsákból és más hazai mezei és kerti virágokból koszorú és csokor kompozíciók gazdag változatban kialakított alkalmazását. 27 Eger (hetilap) 1871. év 160, 171, 407, 418 lapokon Gombossy Mór ottani kereskedő hirdetései. 28 Eger 1892. év 47, 56, 64, 79, 87, 95, 103, 120, 134 lapokon Fischer J. es. kir. udvari szállító Budapest, hirdetései. 250
