Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Molnár László: Az Apátfalvi Keménycserépgyár a XIX. század utolsó harmadában

folytán ezennel megbízom, hogy nevezett Dubrafszky Sándorral velem közölt s kellő használat végett itt visszazárt ./. ajánlata alapján, a haszonbéri szerződést annak rendje szerint megkösse".

5 Nem került ezideig elő a szerződés példánya, így csak egy későbbiből következtetünk tartalmára, amelyet húsz esztendő múlva az özveggyel kötöttek. Az apátfalvi kőedénygyár több mint három évtizeden keresztül a Dubravszky család irányítása alatt működött. Olyan évtizedek voltak ezek, amelyek az 1867-es kiegyezést követő viszonylagos társadalmi és gazdasági fejlődés első nagyobb körszakát képezik. A politikai változás és az ipari fellendülés ha nem is múlott el nyomtalanul az üzem felett, alapjaiban nem változtatta meg sem annak belső termelési rendjét, sem a készített edények társadalmi szerepét. A Dubravszky bérlet idején egyenletes és lassú fejlődés volt tapasztalható, ami egyik feltétele volt annak, hogy a család kezében maradhatott az edénygyár. A kassai származású Dubravszky korábban más üzemekben dolgozott és 1864-ben már Apátfalván, mint vezető működik. Életének delén telepedett le Apátfalván. Családjának több tagja vele együtt dolgozott évtizedeken keresztül a műhelyekben. A népes család és kiterjedt rokonság közül ott találjuk öccsét Józsefet, fiát Antalt, valamint feleségét Kerekes Terézt, a későbbi bérlőt. Dubravszky Sándor 60 éves korában, 1884-ben hunyt el

4

, amikor a vele kötött bérleti szerződés még nem járt le. Ezekben az években felesége — Kerekes Teréz — vezette a gyárat, majd 1886-ban hivatalosan is szerződést köt a papnevelde Igazgatósága az özveggyel, igaz mindössze csak két esztendőre. Az akkori megállapodás napjainkig fennmaradt, amely több szempontból is jelentős.

5 — Az egyes tételek bizonyítják, hogy a szeminárium bevételei között jelentős helyet foglalt el az üzem bérleti díja, amennyiben még az erdőségekből kitermelt fából is nagyobb mennyiséget tartozott a bérlő külön megállapított áron átvenni. A fenti bérletet azután még egyszer meghosszabították két esztendőre, minden bizonnyal hasonló nehéz feltételekkel. Az üzem működése folyamatos volt, azonban ennek ellenére sem hozott kellő eredményt Dubravszkyné számára, mert az 1889. bérleti év december 31-én a szemináriumi számadások 71 frt. 13 kr. adóelmaradást mutatnak ki.

6 A következő esztendőben sem volt jobb a helyzet ilyen tekintetben, mert 1890-ben mint hátralékos szerepel Kerekes Teréz neve a második negyedévi haszonbérért már 325 ft-tal, amely összegben az első negyedévi elmaradást is feltüntették.

7 Bizonyítékai ezek annak, hogy a Dubravszky család sem tudott Földváryhoz hasonlóan megbirkózni a gazdasági nehézségekkel és nem tudta hosszabb időre a termelés eredményességét biztosítani. Természetesen nem hagyhatjuk ;i E. Á. L. Egri Szemináriumi iratok u. ott. 4 E. Á. L. Bélapátfalva Rk. Egyház Holtak akv. 1884. 68. sz. július 27. (másodpéldány). 5 E. Á. L. Egri Szemináriumi iratok, Szerződések 1881 — 1890 No. 11. "Kimutatás az egri papnevelő intézet haszonbérbe adott birtokairól. II. Az apátfalvi Kőedénygyár bérlete Bérlők: özv. Dubravszky Sándorné szül: Kerekes Terézia, Bérlet kezdete: 1886. év január 1-е, vége 1888 év december 31-e. Bérösszeg 800 v. é. frt. fizetendő évnegyedenként, Január, Április, Julius és Október 1-én előre 200 frt-os részletekben. Óvadékpénz 200 frt. Adók: Bérlő fizet minden községi, kincstári, rendes vagy rendkívüli adót s minden községi terhet, úgy a jövedelem adót is. Bérlő terhei: 2400 méteröl hasábos tűzifát méterenként (nem méterölenként) 1 frt. 45 kral évenkint az intézet erdejéből átvenni és amennyi dorongfát, mennyi az intézetnek fennmarad méterenként 87 1/2 kral. Köteles legalább 100 ölet egyszerre váltani, s az attól járó összeget az intézet pénztárába előre fizetni. Ezen famennyiséget tartozik bérlő átvenni, akár felemészti azt a gyár, akár nem,és az árát minden év december 20-ig intézet pénztárába befizetni,sőt ha agyár több fát emésztene fel, azt is az intézettől tartozik a meghatározott árban vásárolni. Az épületeken tartozik igazításokat tenni évenkint az intézet mérnöke kimutatása szerint 50 frt. erejéig. Köteleztetik az épületi tetők és falak nagyobb és új igazítására évenkint január 1-én az intézet pénztárába 30 frt-ot befizetni. Az épületek tüz elleni biztosítási díjat köteles az intézetnek megtéríteni." 6 E. Á. L. Egri Szemináriumi iratok, Szerződések 1881 —1890 No. 11. 7 E. Á. L. Egri Szeminárium iratai u. ott. 242