Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Sugár István: Eger város térképei

„Erlau (Eger)" és környékének részletes katonai térképe. Belterületen: utcahálózat, beépítettség. Külterületen : domborzat, vízrajz, magassági pontok s a terület művelési ágak szerint van jelölve. (Az ún. III. katonai felmérés alapján készült jelentős térkép, mely később egész sor kiadást ért el.) (HT Nr. В. IX. а. 33 alatt а 4865 szelvénylap) 65. 1886. V.14. (Az Eger pataknak a fürdők feletti kettéágazása közötti terület „vázrajza".) Kéziratos térkép. Répássy László uradalmi mérnök.

53 M: nélkül. N: 22,5x19,5 cm. „A Makiári külváros II. negyedében" az Eger patak s ebből a „Lötyögő malom" felé kiágazó, „de most már betömött malomárok közötti" telkek helyszínrajza — tulajdonosaik neveivel. (Egri káptalani terület.) (EÁL. EKML. III. fasc. 10. Nr. 61.) 66. 1887. Szőllőske átnézeti térképe. Kéziratos színes térkép. Wagner Ágoston erdőmester. M: 100 b. öl = 13 mm. N: 78 x 53 cm. Színmagyarázattal. Az egész Szőllőske puszta különböző mezőgazdasági hasznosítású területei (szőlő/

4 erdő, szántóföld, kert, rét, legelő, haszontalan) teljes úthálózattal és földrajzi nevekkel. (Az 1887. évi erdészeti „üzemterv tartozéka".) (EÁL. T. Nr. 81.) 67. 1887. Szőllőske gazdasági térképe. Kéziratos színes térkép. Wagner Ágoston urad. erdőmester. I. változat: M: 100 b. öl= = 26 mm. N: 79x54,5 cm. II. változat: M : 100 b. öl = 13 mm. N: 70x45 cm. Színmagyarázattal. Szőllőske puszta egy részének: „Szőllőskei pagony II. tag Afrika-Ibolyás"-nak különböző mezőgazdasági hasznosítású területeit (szántóföld, kert, rét, legelő, haszontalan) különböző színekkel jelöli. Vízrajzzal és úthálózattal, valamint földrajzi nevekkel. 68. 1887. Heves megye. Eger rendezett tanácsú város, Czegléd- és Szőllőske pusztákkal együtt. Nyomtatott térkép. (Un. kataszteri térkép.) M. Kir. Államnyomda. Bp. 1889. M: „1 b. hüvelyk=40 öl" 36 darab lap. A város bel- és külterületének igen részletes térképe: telekhatárokkal, beépítettséggel, utcahálózattal, tereptárgyakkal, vízrajzzal, vízmosásokkal, magassági pontokkal, sziklákkal, a művelés alatt álló területek mezőgazdasági felhasználásuk jelzésével (pl. szőlő, erdő). Belterületen: utcanevek, külterületen: földrajzi nevek. (Egri járásbíróság telekkönyvi hivatala. — ÁFTH Heves megyei kirendeltségének térképtára.) 69. (1887. után.)

55 Eger rendezett tanácsú város átnézeti térképe. Nyomtatott térkép. Klösz Gy. és Fia Térképészeti Műintézet Budapest. M: 1:4000. N: 121 x ? (Hiányos, feldarabolva.) Az 1887. évi kataszteri térkép alapján, ahhoz hasonló ábrázolási módszerrel készült, de más méretarányú kiadás. Ez 2 ГПС1СГСГ114 ánti rétegvonalakkal ábrázolja a domborzatot. (EÁL. EVL. MÜOT. Nr. 581. B.) Az egri főkáptalan uradalmi mérnökéről van szó. „Egri lakosok szőlő birtoka". KTE. szerint: 1886 körül —mivel azonban a kataszteri térkép alapján készült, csak 1887 után rajzolhatták. 10* 147