Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Sugár István: Eger város térképei

Cegléd (Cigléd) puszta határvonalának térképén : a város Cifra hóstyája, a határt alkotó folyóvizek, utak, völgyek, források, kutak, valamint a határ közelében fekvő téglaégető s a szőlőkben levő egyes jelentékenyebb házak. Az Egeden a remete-kápolna romjai. Földrajzi nevek. (MÁL. T. Nr. 510.) 29. (XVIII. század utolsó harmada.) Egri szőllő hegyek rajzolata. Színes kéziratos térkép. M: 100 b. öl=9 mm. N: 42 x 54 cm. Eger város egész területének térképe. A belterület utcahálózattal és a templomok jelzésével. A külterületen az egyes szőlőhegyek határaikkal, neveikkel s egyéb földrajzi nevekkel. (Az utóbbi szempontból a leggazdagabb és legértékesebb XVIII. századi térkép.) Ezenkívül: folyóvizek, tavak, források, kutak, szőlők, szántóföldek, rétek legelők. (MÁL. T. Nr. 515.) 30.1789., 1933. Planum topographicum ideale?"

1 Exhibens sit um civitatis intra, et extra muralis Agriensis, ac ejusdem appertinentiarum

.. .juxta transactionem Fenesianam 1695... Absque dimensione elaboratum et cum introsertis annotationibus propositum

. .. Színezett fénymásolat. „Az eredeti térképről másolta, illetve szerkesztette: ... Karczos Béla". M: nélkül. Sematikus térképvázlat. N: 89 x 112 cm. Latinnyelvű feliratokkal. Az igen jelentős térkép a városnak földesurai alól való felszabadulása érdekében készült azzal a céllal, hogy a város határait s területe egyes részeinek földesúri hovatartozandóságát elvileg rögzítse.

30 A fallal kerített várost („civitas Agriensis intra cinctura") színes vonallal különbözteti meg a hóstyáktól („civitas extra muralis"). „Ideális" határokkal ábrázolva: Praedium Álmagyar, Czegléd, Kocs, Tekse Szalók, Tihamér, Maklány és Praetensum territórium Eger Szalók. Külterületen feltüntetve: utak, szőlők, szőlőgarádok, vízimalmok és vízrajz. Gazdag földrajzi névanyag! (EDIVM. — Az eredeti példány az OL Helytartótanácsi iratanyagában való kutatással sem volt felderíthető, — lappang.) 31. 1791. Hajdú hegy. Kéziratos színes térkép. M: nélkül. N: szabálytalan alakú — legnagyobb szélessége: 40, legnagyobb hosszúsága: 59 cm. A Hajdú hegyi szőlők kiosztási térképe. Az aljban a Koháry kút. (A térkép mellékletében: a kiosztott szőlők s a hozzátartozó szőlőaljak gazdánként és összegezve is ki vannak mutatva.) (EÁL. EÉGLT. Nr. 57.) 32. (1792. előtt)

9,9 (Eger város délkeleti részének térképvázlata.) Színes kéziratos térkép: M: nélkül. N: szabálytalan, — legnagyobb szélesség: 65, legnagyobb hosszúság: 117 cm. A város délkeleti szöglete: Kertész és Makiári utak déli vége, a Kistálya és Ostoros felé vivő utakkal. A Kistályai úton „Pince helyek" és „Pincék", az Ostorosi úton hasonlóak. (MÁL. T. Nr. 96.) y7 ,,... az 1789-diki Királyi Commissionak Az Határiul... eléforduló Topographica Mappa nem valóságos Inzsenéri Mérték, hanem tsak szembéli ítélet után vala készítettve..." 1824. EÁL. EVL. Felszab. V. fasciculusban. '

M II. József a Királyi Commissio 1788. évi jelentése alapján Eger városát 1789-ben szabad királyi városi rangra emelte és ,,... pro meliori subsistentia in conformitate Mappae Topographicae actis commissionalibus eotum acclusae addixit." EÁL. EVL. Felszab. VI. fasciculusban. a<J MÁL. szerint: XIX. század — azonban a papír s a technikai kivitel XVIII. századi eredetre vall. Ezekben a vonatkozásokban teljesen megegyezik a MÁL által helyesen XVIII. századi eredetűnek minősített Praedium Czegléd c. (28. számú) térképpel. 138