Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Sugár István: Eger város térképei

szakította, mivel a város magisztrátusával megállapodott, hogy a felmérés feljegyzései alapján megrajzolja a város telekkönyvi térképét, feltűntetve azon az egyes utcákat s az azokban egymás mellett álló telkeket, azoknak pontos alakjával. A munkáért Házael semminemű díjazást nem kívánt, mivel azonban ez a nagyjelentőségű munka a városnak javát szolgálná, részére két urna

14 jó óbort és 12 körmöci aranyat utalt ki a tanács. A tervezet szerint a munka elkészülte után, a térkép és a hozzátartozó telekkönyv („Libri fundorum sive ut in aliis Civitatibus dicitur vulgo Grund-Buch") képezte volna az alapját a telekkönyvezésnek, amelynek az adásvételnél, cseréknél és telekmegosztásoknál van nagy jelentősége.

1

" Meg nem állapítható okból azonban a telekkönyv az első két seriesen túlmenően nem készült el. A térképet ugyan Házael megrajzolta, de az egyes telkeket már nem számozta be a Prothocollum Fundorum-nak megfelelően,

16 sőt a térkép címét sem írta be a megrajzolt kartusba. A térkép egyébként nem került sohasem a városi közigazgatás kezébe, azt a szervita rendház őrizte, míg végül is 1807-ben a prior az egri érseknek adományozta. Házael munkája a fallal kerített város első pontos mérnöki felmérés alapján megrajzolt térképe! Páratlan forrásanyag a kettős falrendszerre, az utcahálózatra, s az egyes telkekre vonatkozóan. A beépítettség azonban nincs az egyes telkeken belül ábrázolva. A várnak jólsikerült távlati rajza szerepel a térképen. (EÁL. EÉGLT. Nr. 125.) 9. 1764. Erlau. (Leltárkönyv szerint: Fortifications Plan.) Kéziratos színes térkép. M: „Maszstab von 310 Kayl. Königl. Fortifications-Klaftern." 300 beosztás = 173 mm. Újkori ceruzafeljegyzés: 1: 3400. N: 68 x50,5 cm. A város falonkívüli beépített, lakott területének első térképe: az ún. hóstyák utcáinak házsorai beépítettségükkel. A városfalon belül csak 6 templom és a püspöki malom van jelölve, a négy városkapuval. Ezen objektumok mellett német nyelvű feliratok. A várban: az épületek alaprajza. Ezenkívül a temetők, kápolnák, melegvizű fürdők, egy-egy szőlőbeli présház és kunyhó.

17 (HT. Nr. G.T.h. 155.) 10. 1764. Plan von dem Schloss zu Erlau nebst der Anhöhe wo durch es dominirt wird. Kéziratos térkép. M:b. ölben jelzett lépték. Németnyelvű magyarázó jegyzetekkel. A vár és épületei, a hozzá csatlakozó városfalakkal és a városból felvezető utcával. A térkép lényegi része: az egykori külső vár (ún. Sánc) területének beépítettségi ábrázolása. (!) 14 Egy „urna" vagy másként „vasa" У+ akónak, 1 köbölnek, azaz 16 liternek felel meg. (Breznay I./B. i.m. 139. 1.) 15 „Prothocollum fundorum intracincturalium civitatis Agriensis geometrice dimensuratorum et ad orgias quadratas elaboratorum ac pro perpeuta singulorum domorum fundi quantitatis, longitudinis, latitudinis ac etiam vicinitatis descriptive improthocollatorum. Dimensuratione per tantum civitatem ac singillative de domo in domum facta Ao 1754." (EÁL. EVL. Adóöszszeírások. Nr. 44.) 16 A Prothocollum fundorum alapján azonban ez az I. és II. series vonatkozásában „pótlólag" elkészíthető. 17 A térkép készítésének katonai céljára utal annak a bécsi Kriegsarchivban való elhelyezése s a korabeli leltárkönyvi bejegyzés: „Fortifications-Plan", valamint a térképen tett jelölések: a vártól északra, a mai Vécsey utcának megfelelő hajdani kisebb völgybevágat s a terep felett uralkodó Királyszéke és a vele szomszédos városfalköz betűvel való külön megjelölése. 9* 131