Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)
Détshy Mihály: Az egri külső vár lerombolása
AZ EGRI KÜLSŐ VÁR LEROMBOLÁSA 1702-BEN Eger vára Rusztem pasa kapitulációjával 1687. december 7-én többhónapos blokád után viszonylag ép állapotban és csaknem teljesen abban az alakjában került a felszabadító seregek kezére, ahogy a XVI. század második felében kiépült. A török a 91 évig tartó megszállás alatt alig épített valamit a hatalmas erődítményhez. De ha az ostromok nem is rongálták meg számottevően, a kellő karbantartás hiányában az idő kikezdte falait és épületeit. A XVII. század utolsó évtizedéből jelentések és felterjesztések tucatjait olvashatjuk, amelyek hol egyik, hol másik bástya vagy falszakasz leomlásáról számolnak be, ezek lebontását vagy helyreállítását sürgetik, és csak nagyritkán szólnak a helyreállítás megtörténtéről. Jellemző a vár állapotára Butler várparancsnok 1700. június 23-i jelentése, amelyben megírja, hogy helyreállítás hiányában a vár hamarosan elpusztul. 1 A pusztulást végül is mégsem a kormányhivatalok nemtörődömsége és pénztelensége okozza. 1702. február 7-én a bécsi Udvari Kamara I. Lipót és a haditanács hosszas tárgyalásai alapján elrendeli 18 magyarországi vár, közöttük Eger vára lerombolását 2 . Bár a török kiűzésével a várak védelmi jelentőségüket elveszették, fenntartásuk pedig aránytalanul nagy költségeket emésztett volna fel, a rombolás mellett mégis leginkább politikai meggondolások szóltak, hiszen a várak a függetlenségükért küzdő magyarság támaszpontjai lehettek. A rendelet kimondta, hogy a várak minden külső és belső erődítését, sáncait, bástyáit és tornyait le kell rontani, és árkaikat be kell temetni. Egernél megjegyzi, hogy a város körítőfalait továbbra is fenn kell tartani, és csak a várat magát kell megsemmisíteni, ahonnan az ágyukat, muníciót és egyéb felszerelést Budára kell szállítani. A rendelet előírta, hogy a rombolásnál mely hatóságoknak kell képviseltetniük magukat, a költségek fedezésére pedig a magyarországi kamarákat kötelezte, míg a szükséges jobbágymunkaerő kirendelését 1 A vár karbantartásáról a Budai Kamarai Adminisztráció egri prefektusa, 1694. óta Johann Christoph Pénz gondoskodott. Az ő és más kamarai tisztviselők jelentései, továbbá a várparancsnokok levelei az Orsz. Levéltár, Pénzügyigazgatási (kamarai) levéltárak, Budai Kamarai Admin. Berichte und Schreiben (B.u.Schr.)és Buchhalterey Acten (В.A.) gyűjteményeiben. Az 1690.és 1701. közötti iratok még közzétételre és feldolgozásra várnak. Az említett gyűjteményekre Dr. Baranyai Béláné hívta fel figyelmemet, amiért e helyen is köszönetet mondok. Butler idézett jelentése: B.u.Schr. 1700. jún. 23. No. 68. Lajstromkönyvi kivonatában: ,,... anbey auch Erindert, dasz ohne reparation die Vöstung baldt gar zu grundt gehen werde..."; Butler levelében: ,,... quatenus ... nostrum Fortalitium ad ultimam ruinam devenire permittere nolit. .." 2 A magyar várak lerombolásáról, céljáról és előzményeiről elsőnek Takáts Sándor írt: „Kísérletek a magyar haderő feloszlatására. 1671 — 1702." с tanulmányában (Magyar küzdelmek, Bp. 1929. 308 — 311. o.). A rendelet teljes szövege olvasható a Budai Kam. Admin.-nak a szfehérvári harmincadosnak küldött, 1702. márc. 2-án kelt utasításpéldányában az idézett gyűjteményben. A szöveget Dr. Baranyai Bélámnak köszönöm. 117
