Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–65) III.

Ervin és Pataki Vidor cisztercita tanárok irányítottak. A kitűnő eredményeket hozó munka helyi kezdeményezésként indult, s azt a lehetőségek által szabott határok között végezték. A vár területének jelentős részét abban az időben a katonaság használta. Ezen a területen csak a székesegyház maradványai és az attól északra fekvő részek feltárását végezték el. Ezzel a munkával Ipolyi Arnold kutatását folytatták, s bővítették a vár középkori történetére vonatkozó ismereteinket. A munka másik része a vár földalatti folyósóinak, ágyútermeinek feltárására irányult, amely Balogh János kutatásait fejlesztte tovább, s lehetővé tette ezeknek a részeknek bemutatását. E munkával párhuzamosan Pataki Vidor igen jelentős okleveles anyagot gyűjtött össze, amely nagyobbrészt a vár XVI. századi építkezéseire vonatkozik. E munka nyomán született meg a kutatás adataira támaszkodó első olyan feldolgozás, amely a vár minden korszakának történetével foglalkozik.

4 Sajnos, a feltárások idején készített feljegyzések, naplók a háború alatt elvesztek, s az előkerült — nagyszámú — leletanyag is feldolgozatlan maradt. Az azóta eltelt idő alatt a székesegyház maradványainak kertészeti rendezettsége is elenyészett, s a jelentős méretű terület — kerítéssel körülzárva — idegen testként ékelődött a látogatók által megtekinthető részek közé. A várat a múzeum 1957-ben vette kezelésébe. Ettől kezdve rohamosan növekedett az egri várba látogatók — hazaiak és külföldiek egyaránt — száma, ami szükségszerűen felvetette a vár területének rendezését, feltárását és a látogatható terület növelését. Ezekután került sor 1957-ben a várban jelenleg folyó feltárásokra és helyreállítási munkákra, amelyet az Országos Műemléki Felügyelőség irányított és költségeit is fedezte. A munka megkezdésénél abból az elgondolásból indultunk ki, hogy a középkori vár egykor föld felett mutatkozó emlékeit, maradványait tárjuk fel és azok helyreállításával, bemutatásával gazdagítsuk az egri várat. A vár földalatti folyosói, termei eddig is nagy élményt jelentettek az ide látogatónak, de a föld feletti részek csalódást okoztak. A fent vázolt elképzeléssel kívántunk az eddigi, munkákhoz szervesen hozzákapcsolódni, s az elért eredményeket ilyen módon kíséreltük meg továbbfejleszteni. Első feladatként a gótikus palota feltárását, helyreállítását és környezetének a középkori szintek szerint való kialakítását (Tömlöcbástya, Földbástya, északi falszoros) végeztük el. A palota a helyreállítás után egyik legjelentősebb hazai gótikus emlékünkké vált, amely az ott rendezett kiállítással együtt, szemléltetően mutatja be és érzékelteti a középkori vár, a püspökség életét, gazdagságát, hatalmát. A kiállítás anyagának jelentős részét képezik a most folyó feltárások során előkerült régészeti leletek. Célul tűztük ki azt is, hogy ezeknek a leleteknek és a feltárások során tett megfigyeléseknek segítségével megkíséreljük a korábbi ásatásoknál talált, eddig meg nem határozott leletek egy részének — a lehetőségek szerint — hitelesítését, feldolgozását is. A palota, a Tömlöcbástya és a Földbástya átadásával a belső vár északnyugati részének rendezését elvégeztük, de teljes régészeti feltárásuk még nem fejeződött be. Mivel a feltárások elsősorban az épületek és építmények belső területének és közvetlen környezetüknek kutatására korlátozódtak és azoknak mértékét a helyreállítás szempontjai szabták meg, újabb adatokkal is számolhatunk még ezekkel kapcsolatban. A palota elpusztult keleti részéhez csatlakozó épületmaradványok felett vezet el a Gárdonyi-házhoz tartó út, tehát a feltárásokat itt még csak később végezhetjük el. A palota előtti udvar feltárására sem került még sor. Az e területen újabban lefektetett vízvezeték munkálatai során akadtunk rá a palota középkori vízvezetékére. A Tömlöcbástya alsó termében is folytatódott a feltárás. A nyugati várfal mögötti épületsornak csak a Tömlöcbástya felé eső két „helyiségét" tártuk fel. 4 Pataki Vidor: Az egri vár élete. Eger, 1934. —• Pataki Vidor: A XVI. századi várépítkezés Magyarországon. H. és é. n. 98