Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)
Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében
hogy lehetőleg ne sértse a maradványokat. Később a romokat részben feltárták és a felmenő falak az ablakok alsó keretének széléig álltak. Felmérés után a romokat visszatemették. 108 Néhány kőfaragvány került csak a múzeumba, 109 de csak alaposabb feltárással lehetne tisztázni az épületegyüttes részleteit. 110 GYÖNGYÖS Bár nem sorolhatjuk az elpusztult kolostorok közé a Sarlósboldogasszony tiszteletére emelt gyöngyösi ferencrendi rendházat, hiszen a legutóbbi időig fennállt, a teljesség kedvéért középkori történetéről néhány szót kell ejtenünk. Korábban a kolostor alapítását 1400 körűire tették és alapítóját a Báthory család tagjai között keresték. 111 Karácsonyi János kutatásai alapján azonban elfogadhatjuk, hogy az alapító Guthi Országh János lehetett és a kolostort csak 1467 — 1475 között alapították. A mohácsi vész utáni zavaros időben az épület megrongálódott, teteje leégett és feltehetően még 1531-ben sem javították ki teljesen, mert még ekkor is adakoztak az építkezésre. 1541 után a török Gyöngyöst is elfoglalta, de a szerzetesek Szulejmán szultántól oltalomlevelet nyertek, majd ezt többször is megújíttatták, úgy, hogy háborítás nélkül ténykedhettek a hódoltsági területen. 112 A XVIII. században épült kolostoruk a középkori helyére épült. Ma középiskolás kollégium. HATVAN A XII. század folyamán a bencések és ciszterciek mellett a premontreiek is gyorsan elterjedtek hazánkban és az Árpád-kor végére monostoraik száma majdnem elérte az ötvenet. A monostorok nagyrészt nemzetségi alapításúak voltak és a szemlélődő életmód mellett elsőrendű feladatuk a lelkipásztorkodás volt. 113 A hatvani premontrei prépostság alapítását egyháztörténészeink Báncha István váci püspök, később esztergomi érsek nevéhez kötötték és az alapítás évét 1240 körűire tették. 114 A legújabb kutatások bebizonyították, hogy a prépostság alapítója Simon comes volt és a XII. század nyolcvanas éveiben már fennállt, hiszen még a XII. században Hatvan alapította Csornát és a XIII. század folyamán a zsidói monostort. A XIII. század közepétől kezdődően hiteleshelyként szerepelt. 115 Ez a működése talán az 1486-os törvény 59. cikkelye értelmében szűnt meg, amely kimondta, hogy a kisebb konventek nem állíthatnak ki érvényes okleveleket. 108 Az 1930-as eseményekre vonatkozóan: A Műemlékek Országos Bizottságának iratai az Országos Műemléki Felügyelőség irattárában: 1930/18., 317., 329., 346. sz. — Az EGER c. napilap 1930. jan. 16. és jan. 26-i száma Hevesy Sándor cikkével. 109 Ezek közül legértékesebb a Stiboriczi Stibor egri püspök (1410—1420) címerével díszített zárókő. Ennek alapján Szmrecsányi M. 1937. tévesen őt tekintette a kolostor alapítójának. A fentebb vázoltak alapján kétségtelen, hogy csak egyik bűkezű adományozójuk lehetett. Vö. : Szmrecsányi M. 1932. 5—6. 110 A Dobó István Vármúzeum térképtárában és az Országos Műemléki Felügyelőség tervtárában is meglévő alaprajzon nem tűnik ki világosan a kolostor szerkezete. A templom hajójához észak felől csatlakozó falak talán a kerengő falai lehetnek. A karthauzi kolostorokra annyira jellemző cellák sorát nem találjuk a felmérésen. 111 Karcsú A. 59. 112 Karácsonyi J. 1923. II. 58—69. 113 Oszvald F. 231. 114 Rupp J. I. 702. 1,5 Oszvald F. 243. — Néhány oklevél a hiteleshelyi működésre vonatkozóan: 1284. nov. 14.: ÁUO IX. 399—400. — 1303. jún. 9.: АО I. 56—57. — 1318: Iványi B. 46. — 1327. jún. 24-én kelt oklevél 1345-ös átírása: Leleszi konvent hiteleshelyi lvt. 3. cs. 34. sz., 1405-ös átírása: uo. Prot. В. 186. lap és Fejér IX/6. 20. — 1334. jan. 13.: Bártfai Szabó L. Bp. 1938. 43. lap 234. regesta. — 1345: Jászói konvent lvt. fol. 186. elenchus supplementalis. 82
