Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)
Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében
A krónikás hagyomány ugyan azt tartja, hogy Aba Sámuel király Sáron alapított monostort és itt is temették el. A fentieket végiggondolva azonban feltételezhetjük, hogy az Abák ősi nemzetségi monostora nem az abasári, hanem a debrői lehetett és Aba Sámuelt is jtt temethették el. Önkénytelenül felvetődik azonban az a kérdés, hogy a tatárjárás alatt elpusztult kolostort, ha az tényleg a nemzetségi monostor volt, miért nem építették újjá. (Ennek az okleveles anyagban mindenképpen nyomának kellene lennie.) Az abasári, a kompolti és a veresmarti kolostorok kegyurai is az Aba nemzetségből kerültek ki; a kegyes hagyomány is parancsolóan írta volna elő részükre, hogy elsősorban az elpusztult ősi nemzetségi monostort állítsák helyre. A kérdést nem tudjuk megoldani és inkább csak egy hipotézist vetünk fel. Lehetséges, hogy a sajátos téralakítású templom építői nem nyugati, hanem éppen bizánci szerzetesek voltak. Ez könnyen magyarázhatná a szokatlan építészeti formát, de a sok vitát kiváltó falképek eredetét is. A tatárjárás utáni átalakítást már csak a templomon végezték el a nyugati építészeti gyakorlatnak megfelelően és a korábbi centrális térből három hosszhajót alakítottak ki. A XIII. századtól kezdve a nemzetség tagjai már az egész országban tért hódított nyugati formák szerint új kolostorokat építettek az ekkorra már kevertebb ethnikumú, a régi hagyományokat lassan felejtő területen. Az 1964-ben megkezdődött régészeti ásatás minden bizonnyal perdöntő adatokkal szolgál majd a templom építéstörténetéhez. 70 A kolostor épületének maradványait a templom északi oldalán sejtjük, ahol 1965-ben széles, kváderekből rakott alapfal került elő vízlevezető árok mélyítése közben. FELNÉMET A felnémeti Mária Magdolnáról nevezett pálos kolostort 1347-ben Monoszlay Miklós egri püspök alapította. 71 Az okleveles adatok csak a XV. század elejétől fordulnak elő nagyobb számban a kolostorról. 1401-ben a Heves megyei Bathond birtok egy részét Farmosi Mihály fia Vid ajándékozta a kolostornak. Viszonzásul Miklós perjel és a szerzetesek kötelezték magukat arra, hogy kívánságuk szerint a kolostorban fogják őket eltemetni. 72 Bátond egy részét a felsőtárkányi karthauziak birtokolták és 1466-ban birtokrendezésre került sor a két szerzetesrend között. 73 Egy 1418-as pápai bullában Leonardus de Agria pálos fogadalmas nevével találkozunk, aki a pápától azt kérte, hogy szigorúbb szerzetbe léphessen át. 74 Talán a kolostor lakója volt Emericus de Felnemeth, aki 1448-ban a bécsi egyetemen tanult. 75 Egy 1479 és 1481 között folyó peres ügyben a Heves megyei Szőke birtokot először zálogként birtokolták, majd a káptalan kezére szállt. 76 l 503-ban Iván birtokot kapták meg új adományként. 77 70 A Méri István által vezetett feltárás szinte az utolsó lehetőség arra, hogy megnyugtató módon tisztázni lehessen számos problémát. 71 Fejér IX/7. 71. Vö.: KISBÁN E. 89. 72 Mályusz II/l. 1311. regesta. Az egri káptalan 1406. nov. 15-i okleveléből, amelyet Péter prior kérésére írtak át. OL Dl. 8853 (F). 73 OL Dl 16 059., 16 243. és 16 453. 74 Lukcsics P. 75. lap. 148. regesta. — A pápai engedély szerint a karthauzi rendbe léphetett. Talán a közelben lévő felsőtárkányi karthauziakhoz ment át. 75 Schamf K. 104. 73 A perre vonatkozó oklevelek: EÁL/k. 1479. okt. 19.: N. 17. D. 2. f. 1. n. 2. — 1480. nov. 20.: N. 17.D.2.f. l.n.3. —1480. nov. 21.: N. 17.D.2. f. 1. n. 4. — 1481. jan. 18.: BSZL V. köteg. 77 BSZL V. köteg: Eszterházy lvt. Rep. 47. fasc. P. nr. 27. 79
