Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében

BÉLAPÁTFALVA Bélapátfalva községtől kb. 1 km-re a Bélkő tövében áll a ciszterci rend 1232-ben alapított apátságának temploma. Alapítójának II. Kilit egri püspököt tartják. Az apátság régi elnevezése: Abbatia de Beel Trium Fontium Beatae Mariae Virginis alias Trium Fontium de Beel Cumanorum, a kunok béli három forrásról nevezett Szűz Mária apátsága. Egyéb történeti bizonyítokok mellett a név is azt tanúsítja, hogy az apátságot a Bél nemzetség nemzetségi monostorának kell tartanunk. Talán Kilit püspök is ehhez a nemzetséghez tartozott. A XIII—XIV. századi oklevelekben említett jogbiztosító ügyek nagy száma azt bizonyítja, hogy a monostor ebben az időben élte fénykorát. Ez a felvirágzás nemcsak gazdasági téren következett be, de apátjai a királyi udvarban is tisztségeket töltöttek be, sőt több esetben mint pápai biztosok is eljártak. A XV. század második felében a többi magyarországi kolostorhoz hasonlóan az apátfalvi is hanyatlásnak indult. Az apáti stallum egyre inkább csak jövedelmi forrássá vált, mert az apátok között egyre több világi papot találunk. 1495ben Bakócz Tamás egri püspök szerezte meg az apáti címet és ettől az időtől kezdve az egri püspökök kezén öröklődött. A reformáció elterjedésével a szerzetesek száma is fogyott és 1530 körül az utolsó is elhagyta a kolostort. Az apátság birtokai egy ideig Perényi Péter kezén voltak, majd a királyi kincstár kezelésébe kerültek. A XVI. század második felében világi papok birtokolták és a hódoltság alatt is ezek viselték az apáti címet. 1678-ban az egri káptalan kapta meg a javakat, 1700-ban pedig az egri papnöveldének adták, amely az utolsó időig birtokolta.

32 Az apátsági templom a XVIII. századra annyira megrongálódott, hogy egykori feljegyzések szerint fák nőttek benne. Ekkor pusztult el a mellette álló kolostor is.

33 1745-ben a templomot helyreállították, de a kolostor falait teljesen elbontották. 1964-ben a templom déli oldalán feltárás kezdődött, amely napvilágra hozta a kolostor alapfalait. Az ásatás alapján megállapíthatjuk, hogy követték az általános ciszterci építési gyakorlatot és ettől csak kis változatokban tértek el.

34 EGER Az ország egyik legnagyobb egyházmegyéjének székhelyén a középkorban érthető okok miatt a szerzetesrendek is szívesen megtelepültek. Az oklevelek a ferencesek és az ágostonrendiek kolostoráról tesznek említést, de az egyháztörténészek a dominikánusok kolostoráról is tudni vélnek.

35 Ferencrendiek Egri kolostoruk alapítását 123l-re teszik,

36 de okleveles adattal ezt nem lehet bizonyítani. A XIV. század elejére a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kolostor híres búcsúhellyé vált.

37 1306-ból Jakab gvárdián és Mihály lector nevét ismerjük a kolostor lakói 32 A bélapátfalvi kolostorról csak röviden írtunk, mert kitűnő tanulmányt közölt Ipolyi Arnold és külön okmánytárban adta ki az apátságra vonatkozó oklevelek egy részét is. A máig is fennálló templomról korábban Henszlmann Imre, újabban Gergelyffy András írt. — Vö. : Fuxhoffer—Czinár 79—80. és Rupp J. 42—53. 33 Gergelyffy A. 32. 34 Az ásatást Valter Ilona végezte. Szíves szóbeli közléseit ezúton is köszönöm. 35 Rupp J. 31. Ez a közlés azonban csak tévedésen alapulhat, mert az a forrás, amelyre hivatkozik, nem a dominikánus kolostort, hanem az egri várban álló Szent János templom Szent Domonkos oltárának javadalmas házát említi. Vö. : Kovács B. 86. 31 Rupp J. 29. 37 Hazai Okmt. VII. 301. — Vö.: Nagy B. 246. 74