Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében

ELPUSZTULT KÖZÉPKORI KOLOSTOROK HEVES MEGYÉBEN Az egri egyházmegye kialakulását, történetét már több összefoglaló munka tárgyalta.

1 A címben megjelölt témában is sok apró dolgozat jelent meg, de összefoglaló, ugyanakkor a részletekre is kiterjedő tanulmány eddig még nem látott napvilágot.

2 Adottságaink természetesen nem tették lehetővé, hogy a történeti egyházmegye területén fennállt kolostorokról írjunk és így a jelenlegi Heves megye területét választottuk vizsgálódásunk alapjául. Célunk az, hogy a fellelhető történeti adatokat összegyűjtsük és elsősorban ezek segítségével topográfiailag is meghatározzuk az elpusztult középkori kolostorokat. Úgy véljük, hogy ezzel a helytörténeti kutatómunkát új adatokkal gazdagítjuk, de a jövőben folyó régészeti ásatásoknak is némi segítségére leszünk. Leírásunkban azt a módszert választottuk, hogy a kolostoros helyeket betűrendben tárgyaljuk. A lexikális felsorolást azért követjük, mert kisebb területi elhatárolást nem tudunk tenni, de a szerzetesrendek szerinti csoportosítás sem lenne célravezető. ABASÁR Az egyháztörténettel foglalkozó kutatók az abasári kolostor alapítását Aba Sámuel nevéhez kötötték és az alapítás évét 1042-re tették.

3 Nyilvánvaló tévedésen alapul azonban Fuxhoffer-Czinár és Rupp közlése, amely szerint I. István a bencés rend alapítójától, Benedektől (kb. 480—550) Monte Cassinoról kért volna szerzeteseket a sári kolostor betelepítésére.

4 A bencés rend gyors magyarországi elterjedése valószínűvé teheti a kolostor XI. századi alapítását, különösen akkor, ha krónikáink tanúságát is maradéktalanul igaznak ítéljük: ezek szerint Aba Sámuelt az általa alapított sári monostorban temették el.

5 A kolostort azonban csak IV. Béla 1261-ben kelt oklevele említi először.

6 Ebben az egri egyház kiváltságait erősíti meg a király, mert a püspökség oklevelei a tatárjárás idején elpusztultak. Lehetetlen kimutatni, hogy az 1261-es oklevélben szereplő birtokok közül melyek szerepeltek már a korábbi jogbiztosító iratokban is. Okleveles adatokkal tehát az alapítás évét még megközelítő pontossággal sem tudjuk rögzíteni. Egy 1264-ben kelt oklevél talán az apátság egyik birtokát említi, amikor a határjárás szerint „. . . ad terram Nista vocatam, terram Ecclesiae de Saar" érkeznek a határjárók.

7 1 Balássy F. 1865. — Balássy F. 1891. Vö. Balássy—Szederkényi i. m. 2 Az egyes részlettanulmányokra az illető kolostor leírásánál hivatkozunk. 3 Sörös P. 361. — Fuxhoffer—Czinár 202 — 203. — Rupp J. II. 98 — 100. — Kundra K. 1891* 4 Fuxhoffer-Czinár 202—203. — Rupp J. 98—99. 5 Képes Krónika II. 107. 6 Fejér IV/3. 33. — Szentpétery 1/3. 1267. regesta. Eredeti: EÁL Érseki titkos lvt. Cl. 1. N. 3. 7 Fejér IV/3. 240—245. 71