Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Korompal János: Gárdonyi Géza ismeretlen irodalmi hagyatéka

talán nyomtatványokat bocsátanának róla világgá)". Nem hallgathatunk a kutatásról lebeszélő intelemre, hiszen az írói hagyatéknak éppen ez egyik legkevésbé ismert részlete és ugyanakkor a legtöbb izgalmat ígérő kutatási feladatok közé számít a titkosírás megfejtése. Több kutató nekivágott már e feladat megoldásának. Dr. László János az Irodalomtörténet 1955. évi 3. számában közzétett tanulmányát így kezdte: „Megoldódott Gárdonyi Géza élete utolsó éveinek rejtélye" .. . „Az egyetlen megmaradt naplókötet csaknem reménytelennek látszó megfejtésén dolgoztam hosszú ideig és sikerült eredményre jutnom". A Gárdonyi Sándor hagyatékában talált anyag láttán önkénytelenül kétkedés merül fel bennünk a megfejtést illetően és az a meggyőződés alakul ki, hogy a most már nagyobb mennyiségben előttünk álló kéziratanyagra támaszkodva újból neki kell látni a megfejtés munkájának. Az első számbavételből merész dolog lenne az idevonatkozó eddigi kutatómunkát bírálni, vagy a megfejtés tekintetében elhamarkodott következtetéseket megkockáztatni, de már e kezdeti lépések során is felmerül néhány új adat és szempont, amelyek tisztázása előbbre viheti a megfejtés munkáját. László János és a többi Gárdonyi-kutató a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum korábbi anyagában kapott egyetlen naplófüzet tartalmára támaszkodva végezték vizsgálódásaikat. László János említett tanulmánya szerint „ .. . maradtak fenn a különös ember halála után fantasztikus írású kötetek, amelyek a második világháború alatt, részint talán már azelőtt, egy kivételével eltűntek vagy megsemmisültek, állítólag elégtek vagy elégették őket. Gárdonyi még életben lévő fia erre világos választ nem tud adni". Ez a fiú a mi örökhagyónk, Gárdonyi Sándor volt, aki mindig elzárkózott, ha Gárdonyi irodalmi hagyatékról kérdezték. Érthető módon leginkább a titkosírásról hallgatott. A valóság ezzel szemben az, hogy a gyűjteményünkbe átvett anyagból bőségesen került elő titkosírású szöveg önállóan és folyó írású szöveggel keverve. Találtunk felnagyított egyedi jeleket. Titkosírással írt szöveg vagy jel szerepel címként és feliratképpen anyaggyűjtő borítékokon és kéziratcsomók borítólapján. Az ötleteket, anyagrészeket rögzítő cédulák között vannak teljesen titkosírással készültek, valamint titkosírású beszúrásokat és részleteket tartalmazók. Előfordul, hogy a teljes terjedelmében titkos jelekkel rótt cédula felső sarkában annak a Gárdonyi műnek címe áll folyóírással, amelynek anyaggyüjtő borítékából előkerült. Vannak végleges kéziratokon titkosírással írt feljegyzések, beszúrások. Előkerültek teljes füzetek, tisztán titkosírásos tartalommal és olyan noteszek is, amelyekben egymás mellett található titkosírással és folyó írással írt bejegyzés. Végül nagy mennyiségben találtunk kartoncsíkokat és kartonlapokat, amelyek feltehetően a titkosírás alkalmazásának eszközei voltak. Vizsgáljunk most meg röviden néhány előfordulási módot. A megfejtést eddig nehezítette, hogy a rendelkezésre álló egyetlen füzet szövegének írásjelei aprók. A hagyatékban feliratok, címek formájában és tíz esetben külön cédulákon előfordulnak nagyméretű átlagosan 4x4 cm-es méretű egyedi jelek is. Ezek száma az anyag többezer jeléhez mérten elenyésző, de az írásmód tanulmányozását elősegíthetik. Talán már most megkockáztatható az a feltevés, hogy Gárdonyi évtizedeken keresztül használt titkosírást, de az nem volt kezdettől fogva azonos rendszerű. Feltételezhető például, hogy fiatal újságíró korában alakította ki az első titkosírást az általa tanult gyorsírásból és néhány keleti nyelv jeleiből. Ezt egyre komplikáltabbá téve 1915 körül érhetett el az átvett anyagban csaknem kizárólagosan alkalmazott igen összetett írásmódhoz. További vizsgálat ezt a fejlődésmenetet és az 1915 — 1922 közötti időben végrehajtott változtatásokat tisztázhatja. Ismertetésünk egyik előző pontjában említettük, hogy Gárdonyi az egyes munkákra vonatkozó anyagot, ötleteket és véleményeket abc szerint rendezett borítékokban gyűjtötte össze. Ezek némelyikén titkosírású felirat és szöveg áll. Az elhelyezésből és jelnagyságból címnek, összefoglalásnak tűnő feliratokon kívül terjedelmesebb szövegek is előfordulnak borítékokon. Feltételezhető, hogy ezek kapcsolatban vannak a boríték tartalmával. A követ22 Az Egri Muzcúm Évkönyve 337