Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori emlékanyaga II.

2. sír. Tájolása 5°-kal tért el É-tól nyugat felé. Elszíneződése téglalap alakú volt. A sírfolt az É-i és D-i végei előtt kb. 20 cm-rel szegletesen kitüremlik mindkét hosszanti oldalon, ez a jelenség egykori sírépítményre (négy cölöp) utalhat.

8 A sírfolt méretei 130 cm mélyen: h. 210 cm, sz. 60 cm. A sírfenék mélysége az É-i végénél 170 cm, a D-i végénél 182 cm. A bevágások mélysége csupán 140 — 150 cm volt. A sírfolttól Ny-ra egy elliptikus folt jelentkezett, elszíneződésének jellege a 2. síréval azonos volt. Tengelyhosszak: 97 és 87 cm. Teljesen üres volt, rendeltetését nem ismerjük. (I. t. 3.) A sírban 16—19 éves nőt temettek el, vázhossza 145 cm volt. Jobb válla enyhén felhúzva, a koponyája kissé jobbra fordult. A bal felső karcsont 9 cm-rel a törzs felé kimozdult eredeti helyzetéből. (I.t. 4-5.) Melléklete: Fülkarikák, rosszezüstből készült két példány a koponya két oldalán, kerek átmetszetű, kétféle huzalból, vast. 0,12, 0,17 cm. (IV. t. 2—3.) Orsógomb, sötétszürkére kiégetett kettős csonkakúpos forma, díszítése az alsó és felső részén párhuzamos bekarcolások között hármas vonalkötegű zeg-zug minta, a jobb felkarcsont külső oldalán, a könyöktájékon feküdt. (IV. t. 5.) Kés, a bal medencelapát szélétől a bal orsócsont fölé feküdt, (markolatvége a bal felkarcsonttól 14 cm-re volt), pengecsúcsa a sírban elporladt (IV. t. 4.). Vascsat, a kés irányának folytatásában a bal kéz ujjcsontjai felett hevert, trapéz alakú keretének hosszabbik oldalával nézett D-felé. (IV. t. 1.). 3. sír. Tájolása 21°-kal tért el É-tól nyugat felé. A sírfolt csak a D-i részen volt tisztán kivehető (75 — 80 cm hosszan), D-felé keskenyedett. Sz. 75 cm (a medencénél), 63 cm (a bokáknál). A sírfenék mélysége 83 cm. 17—20 éves nőt temettek el benne. Medencéje, koponyája kissé balra fordult. Vázhossza 150 cm volt. Melléklete: Orsókarika, téglapirosra égetett lapos korong, a bal alkarcsontok dist. vége előtt 2 cm-re élére állítva és csaknem derékszögben érve az orsócsonthoz került elő, átm. 3,5 cm, m. 0,7 cm (IV. t. 6.).

9 4. sír. Tájolása 14°-kal tért el É-tól nyugat felé. Sírfoltja téglalap alakhoz hasonlatos, de észak vége meredek ívben zárult, a déli vége egyenes volt. A hosszanti oldal szélei elmosódottak. Sírméretek 97 cm mélyen: h. 152 cm, sz. 65 cm. 8 Kovrig Ilona az alattyáni temető 456. sírjának két bevágásával kapcsolatban számos párhuzamot említ az avarkor korai és késői szakaszából egyaránt (Kovrig, Alattyán. 61—63.) A bevágások száma, mérete és formája szinte síronkint változó, s ezért rendeltetésük is különböző lehetett. Érdekes Móra Ferenc magyarázata: vizenyős helyeken a talajvizet a sírfalba vágott nyílásokon vezették le (Ethn. 43/1932/56.). Ez a feltevés azonban csak azoknál a bevágásoknál fogadható el, amelyek mélyebbek a sírok fenekénél és ahol a talaj agyagos; de a cölöpök nyomainak lehetőségét is ki kellene zárni. A hanyipusztai 2. sír bevágásainak alja jóval a sírfenék felett volt. Ez a körülmény leginkább áldozati asztalra utalhat, amelyet a félig befedett sírra helyeztek. 9 Edény falából vágták ki. Égetése és anyaga más, mint e temetőrészben talált siredényéé (5. sír.). Tehát a sírkerámia alapján a Hanyipusztán élt avarok mindennapi használatra készült agyagedényeire csak a legnagyobb fenntartással következtethetünk. 31