Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Rozsnyói Márton: A visontai földmunkálatoknál előkerült mammutleletek

AZ EGRI MÚZEUM AVARKOR! EMLÉKANYAGA II. Sírleletek Dormánd—Hanyipusztáról A FELTÁRÁS MENETE, A SÍROK LEÍRÁSA Dormánd—Hanyipusztán egy területről jutott avarkori emlékanyag a múzeumba: a volt Remenyik j. tanyánál

1 emelkedő dombtetőről, a hevesi országúttól nyugatra mintegy 300 m-re.

2 (1. ábra) Az ötvenes évek első felében itt homokbányát nyitott a Dormándi Állami Gazdaság,

3 s a kitermelők sok régészeti leletet kiforgattak. A múzeumi szervek csak 1957-ben szereztek erről tudomást, Dr. Pólós Béla állatorvos bejelentése nyomán. Galván Károly régésznek június 12—13-án, 19, és 26-án nagy utánajárással sikerült néhány avarkori és honfoglaláskori tárgyat összegyűjtenie.

4 Sajnos leletmentő ásatásra ezután nem került sor. 1959. május 21-én, újabb bejelentés nyomán e sorok írójára hárult a feladat, hogy megvizsgálja a terepet és a szükséges intézkedéseket megtegye. 1. ábra. Dormánd-Hányipúszta vázlatos térképe 1 Az 1926-ig helyesbített térképen (4965) még Remenyik Zsiga tanya néven szerepel. 1945 után egészen napjainkig a mindennapi szóhasználatban Bencsik tanyának mondják; Bencsik hosszú ideig Remenyikék tanyásgazdája volt. 2 Pontosabban: a hevesi országút (31) 24 km és 79,85 m-es pontjára húzott merőleges 316,78 m-nél éri el az 1959. évi ásatási alappontunkat. A dombtető földrajzi koordinátái: A 4965 Ny szelvényen К 599 km +500 m — E 522 km +250 m. 3 Azóta a Füzesabonyi Állami Gazdasághoz csatolták Pusztaszikszó központtal. 4 A földmunkások 15 sír előkerülésére emlékeztek, lovas sírokról is beszéltek. Galván a dombtető felé megtiltotta a további bányászást, erélyes intézkedésének foganatja volt, mint később megállapíthattuk. Összefoglaló jelentése: Galván K., Arch. Ért. 85 (1958) 90. — A gyűjtés dokumentációja: Egri múzeum RA 95 sz. 29