Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Bakó Ferenc: A májfa és a májusi kosár Heves megyében

5. ábra. Májusi kosár átadása. A kosár fülére kötött ajándékkal : babos kendővel. Noszvaj. kicsi lány 2—3 kosarat is kaphat egy alkalommal. Recsken ha valaki májfát kap, „annak májuskosár is jár". Természetesen nem kap mindenki, csak szeretne, s ezért írja szomorúan az egyik kiskörei kislány: „szép a májusi virág, de csak annak, aki kapja". Az Eger szó latról, Lőrinciből és Váraszóról kapott adatok arra engednek következtetni, hogy egyes vidékeken a virágot először kosár nélkül küldték. Korábban bemutatott adatainknak megfelelően Tarnaszentmiklóson is (II.) a legények „összeültek valamelyik háznál és kint az istállóban és ott díszítgették a májusfát", amely átmenet lehetett a májfa és a májusi virág között. A kosár és küldése egyébként több vonatkozásban is átvette a májfa körül kialakult terminológiát. Ha Váraszón ma azt mondják „májfát állít'" ez alatt azt kell érteni, hogy az illető virágot, vagy kosarat visz kedvesének. Noszvajon „májusfa", Egerbaktán és Gyöngyösorosziban „májfa", sőt: Erdőteleken „májfakosár", vagy Gyöngyössolymoson „cserepes májfa", a májusi kosár neve. Egyébként májusi kosárnak, májuskosárnak nevezik, ilyen változatokkal: „nagykosaras májusvirág" (Erdőkövesd), „májusi virág" (Fedémes, Gyöngyöspata), vagy „ajándék-kosár", de ebben a virág mellett már egyéb ajándék is helyet kap. Ritka már, hogy a legény maga fonja a kosarat, többnyire fűzfából, inkább a városban veszik, virágüzeletben. Még Fedémesről is bemennek Egerbe (autóbuszon 36 km), vagy méginkább Egerbaktárói, hogy a legény „virágot köttessen" szeretőjének. Az utóbbi esetben 294