Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Bakó Ferenc: A májfa és a májusi kosár Heves megyében

denkinek állítottak májfát, volt akinek ásóval tönkre tették a kispatkáját a ház előtt" (III.). Egyik sarudi adatközlőnk is részletesen foglalkozik a hancsikolással, de itt már a szokás inkábba májfaállításkiegészítésének hat. „Másik módja a szerelem kifejezésének a hancsiko­lás volt. Tíz, tizenkét legény összeszövetkezett és ásóval fölszerelve éjjel a lányosház ablaka alatt hatalmas földkupacot hányt össze, ez volt a hancsik. De bizony ilyenkor csöndben kellett lenni, mert megtörtént, hogy a hancsikoló legényeket meszes vagy szappanos vízzel leöntötték... A hancsikot széthányni csak pünkösdkor lehetett", vagyis a májfadöntés napján (II.). Indítékait tekintve, a csúnya-fával és a hancsikolással egy csoportba sorolhatók azok a május éjszakáján elkövetett cselekedetek, amelyeket korábban rossz tréfának neveztem. Füzesabony (I—IV.), Halmajugra, (IV.), Heréd (I.), Lőrinci (I.) és Tiszanána (1945) községek anyaga tartalmaz ilyeneket: éjjel, de főleg éjfél után leszedték a legények a kapukat és más­hova vitték, másikkal kicserélték, a kapu helyét kővel rakták be; összeszedték a tejesfazeka­kat és a fákra aggatták; szétszedték a szekeret, az ekét és a szalmakazal tetején rakták össze. Az egyedüli indok az, hogy „a lány bosszúságára" történt. 7. A májfaállítás járulókos szokásai A szokás fő típusainak bemutatásakor már rámutathattam arra, hogy a májfaállítás nem mindenütt önálló, a fiatal kor, vagy az esztendő szokásrendjében nem különálló ese­mény. Vannak Heves megyének olyan vidékei, ahol bizonyos szokások megelőzik és másutt követik a májfaállítást úgy, hogy vele szoros összefüggésben vannak. A megelőző szokások között a legfontosabb a bokrétaküldés. A korábban felsorolt lelőhelyek mellé most Tarnamérát (III.) és Kált (IV.) is odasorolhatjuk. Kaiból különlegesen szép leírást kaptunk. „Májfát általában 17 — 18 éves lányoknak állítanak, de csak annak, aki április utolsó vasárnapján májusi bokrétát visz. Ez egy szalaggal átkötött bokréta, amit a lány tálcán, kendővel, vagy papírszalvétával leterítve visz. A bokrétát vivő lányt a legényes háznál megvendégelik". (Prezenszky Pál dolgozatából). Rokon ezzel a szomszédos Erdő­telek szokása, ahol „mátka tálat küldtek, melyben kölni víz is volt és ezt letakarták kendővel" (IV.). Parádsasváron viszont a mátkatál küldését a májfaállítás utáni időre teszik, a lány ezzel viszonozza a fát (I.). Gyöngyöstarjánban két ilyen, májfát provokáló szokással is találkoz­tunk, még pedig olyanokkal, amelyek máshol ezideig ismeretlenek. Az egyik: ha a lány májfát akart kapni, zöld gallyat tűzött a kapujára. Erről már látták a legények, hogy ide lehet hozni, itt várják a májfát. — A másik: a május elseje előtti vasárnap, épp úgy, mint máskor, a legények csoportosan nótáztak, citeráztak az utcán, a velük szembejövő lányok pedig a kiszemelt legény fejéről lekapták a pántlikás kalapot és hazavitték. Ezzel azt fejezte ki a lány, hogy várja a legénytől a májfát. Ha a legény is hajlandó volt, májfa állítás után, amikor behívták és megvendégelték, visszaadták neki a kalapot, a pántlikát pedig feltették a fára. Ha a legénynek nem tetszett a lány és nem állított májfát, veszni hagyta a kalapot. A májfaállítást követő szokások közül kettő szórványos, csak egy-egy helységben fordul elő. Egerben (IV.) a rákövetkező vasárnap a lány egy barátnőjével elment a legényhez, vitt neki egy zsebkendőt és egy szál rózsát, amit ő a kalapjához tűzött. Egerszóláton (I.) a májfa­vívőnek sokszor pénzt adnak azért, hogy ne költse el, hanem búcsúkor „szívet" vegyen érte a lánynak. A májfaállításhoz később járuló ilyen szokás, a karácsonyi csomag küldés szokás-típusa­ink között Egerbocson szerepelt. A megye északkeleti részéről beérkezett adatok szerint ez a szokás ismeretes még Balaton (I.), Bekölce (III.), Bükk szenterzsébet (I., de kosárért), Bükk­szentmárton (IV.), Egercsehi (I.), Fedémes (П.), Hevesaranyos (IV.), Szentdomonkos (I., kosárért), Szűcs (I.), Tarnalelesz (IV.), Terpes (I.) és Váraszó (IV.) községekben. Bélapátfal­ván nincs ugyan ebben a formában meg, de ezeket (ma is) a kosár átadása után meg­kapja a legény. A művelet hagyományos megnevezése: „kendőt köt" (Bekölce, Szűcs), vagy 290

Next

/
Thumbnails
Contents