Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Ringelhann Béla: Az egri megyei kórház

21. sz. ábra. Gyógyszertári mozsár 1855. évszámmal. A templom A Knézich Károly utcán álló minaretet és a hozzátartozó dzsámit Erdődy adta át az irgalmasoknak, mindjárt a megtelepedésük idején. A 2. sz. ábrán a keresztény templommá átalakított dzsámi, mint törpe épület jelenik meg előttünk, amely nagyságban, főleg azonban építészeti értékeiben messze marad a minaret, e török építészeti remekmű megett. Ez utóbbi keleti oldalán találjuk a kis dzsámit, észak felé egy kőfalkerítést és egy toldaléképületet (sekrestyét) a délnyugati oldalon. A képek tanúsága szerint a dzsámi a minarethez hasonlóan nagy négyszögletes, vakolatlan pirosas novaji kváderkövekből épült, csak a sekrestyét borítja vakolat. 1828-ban Gorové László, Eger város történetírója, ezeket írja róla: „A maga egész épségében fennálló és egy vastag oszlop formájára faragott kövekből összerakott török mecset nevezetes emléke a régiségnek; úgy a mellette levő és hasonlóképpen faragott kövekből épült Török Moschea boltozatjának (kupolája) héjjányosságait kivévén, jó karban tarttatott fel, annyira, hogy ezen a régi ablakok és ajtók formái és párkányzattyai tisztán láthatók". A legutóbbi időkben megtaláltuk az 1841-ben lebontott mecset méreteiről szóló leírást, amelyről korabeli krónikás 1844-ben a következőkben számol be: „Az egri török mecset' kiterjedése következő volt: hossza kívül 7° öl Г láb, 9" hüvelk; belül 6° öl 2' láb, 3" hüvelk, széle: kívül 7° öl, V láb 0" hüvelk belül 6° öl, Г láb 3" hüvelk, magassága falainak a' deszkázatig 4ö 1 ... Ezek szerint a' faragott daráskőből emelt, négyszegű, külső-belső alakjára csekély, négyablakú épület inkább közönséges kis lakházhoz, mint templomhoz hasonlított. Sz. Jósef képével díszesített fő-' s két mellékoltár ugyanazon vonalban, fa-chorus, néhány szék, orgona és kis szószék voltak, belső szerei. Volt sekrestyéje is". 14* 211