Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Ringelhann Béla: Az egri megyei kórház

épületszárnyban ezek a tágas, szépen épített folyosók láthatók. 1750-ben az új refectoriumot „szép négyszögletes kövekkel" kikövezik. 1735-ben a déli szárnyon lévő, volt török templom felé nyíló főbejárat folyosójának díszítését megkezdik. A háztörténet ezeket írja: „ . . . 1735. Ebben az évben 7 új félkerek képet fest Istenes János életéről, a kolostor bejáratától balkézre eső gyógyszertári falra Ince fráter a Trinitárius rendből, az Alapító kívánságára . .. 1736: .. . Mint fentebb, 1735-ben jeleztük, 7 újabb nagy kép készült el, amelyek az alsó bejárati folyosón balkéz felől a gyógyszertári falon egészen a konyháig láthatók. 1738:... Az utolsó 12 kép Ágostonról, Boroméi Károlyról, mint fentebb jeleztük, elkészült, az alsó folyosón jobbkézre láthatók a kerti falon, azokkal a kisebbekkel együtt, amelyek a refectoriumban vannak". (Ezek a képek jelenleg a szemináriumban nyertek elhelyezést.) A kórház és kolostor díszes homlokzatának, egyben a főbejáratnak építését 1753-ban kezdték el és a következő évben fejezték be. A homlokzatot legjobban az 1823-ból származó rajzon vizsgálhatjuk, amely pontosan megfelel annak a leírásnak, amelyet a krónikás az elkészülés után megörökített (lásd 2. sz. ábrát). Élénk árnyékhatásokra törekvő, szépen tagolt barokk kiképzést látunk. A főpárkány alatti síkot 5 lizéna, 3 nagyobb és 2 kisebb téglalapalakú felületre tagolta. A középső mezőben alul a félköríves záródású bejárati ajtó, felette az alapító Erdődy püspök címere látható. Mindkét oldalmezőben felül egy-egy, kisebbméretű, szalagkeretezésű, egyeneszáródású ablakot képeztek ki. Az ablakok alatt kétoldalt és a kapu felett félkörívben záródó szoborfülkékben 1—1 szobor állott: baloldalon Gábriel, jobboldalon Mihály főangyal, középen Istenes János, a rendalapító, aki egy beteget tart a karjaiban. Az egyenesen futó főpárkány felett az attikát az alsó homlokzati részektől kissé eltérő beosztással tagolják ugyancsak árnyékhatásokat keltő pillérek. Középre helyezte a művész a mindentlátó Istenszemet. Az oldalakon kettős ívben futó, hagyományos csiga4. sz. ábra. A kórház egykori főbejárata és a volt kápolna mai képe a minarettel.