Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története. (II. 1791–1965.)

előbbi közvetlen közelében, egy timár udvarában

119 került vizsgálatra. E forrás is a Káptalantavat táplálta. Ezt 22° Réaumurnek írta le. Szovicsnak ez az adata is pontos. Az 1920-as években itt épített Népfürdő forrásának hőmérsékletét 1955-ben 27,1° Celsiusnak találták.

120 Még Pyrker László Egerbe érkezése előtt, 1826-ban Adler András egri gyógyszerész vette vizsgálat alá az egri fürdők hévvizét. Ő szabad szénsavat,

121 sósavas meszet,

122 salétromot,

123 szék124 és csudasót,

125 valamint konyhasót állapított meg, mint oldott alkotórészeket.

126 Adler vizsgálati eredménye annyira ismeretessé vált országszerte, hogy a XIX. század során megjelent szinte valamennyi fürdőügyi szakkönyv közölte.

127 Szovics és Adler meghatározták a vízben oldott szilárd anyagok összes mennyiségét is : 1 kilogramm hévvízben 414 mg-t találtak.

128 Egernek ebben a korban legképzettebb gyógyszerésze, a Németalföldön tanult s korábban a harkányi gyógyvíz vegyelemzésében is résztvett irgalmasrendi John Abel, 1838-ban igazolta Adler analízisét.

129 Egyedül konyhasót nem sikerült neki kimutatnia a vízben.

1

^

0 A XIX. század során az egri termálvizet, a vegyelemzések eredménye alapján, Lengyel, Wachtel és Török doktorok a „vegyileg közönyös", az „indiferens termálvizek" csoportjába sorolták. A század utolsó harmadában, dr. Chyrer „tiszta hévvíz"-nék nevezte azt a kategóriát, amelybe az egri melegvíz tartozik. E gyógyvizeket az jellemzi, hogy 1 liter víz 1 grammnál kevesebb oldott alkotórészt tartalmaz.

131 Török így magyarázza a közönyös hévvizek, — tehát az egrinek is a — hatásmechanizmusát: „Izgató

lag hatnak a bőr munkásságára, előmozdítják a bőrbeni nedvkeringést, a fölszívódást, s izgatják a körületi idegrendszert. Üdítőleg hatnak az egész szervezetre, javítják a vérkeringést, élesztik és erősítik az idegrendszer munkásságát s ekkint általában javallvák oly kóralakokban, melyek lehangolt idegmunkásságban gyökereznek".

132 Pyrker fürdőépítkezéseinek hírére, illetve annak hatása alatt, 1829 májusában Adler András gyógyszerész „Vélemény"-t terjesztett az érsek elé.

133 A korszakra jellemző tudálékossággal, „az egri fürdővíznek kevés költséggel, úgy hiányzó melegének pótlására, mint vastartalmúvá, villamossá („elektrisch") és ezáltal a beteg emberi test számára inkább hatásossá tételére" adta elő elképzelését. Javaslata szerint, a török nyolcszögletű fürdőmedencét ("octocon") meg kellene tölteni vaskohó-salakkal,

134 majd szorosan leböltozni. így a termálvízben lévő szénsav

1,5 119 Itt húzódtak az egri tímárok házai. — Lásd a 118. jegyzetet. 120 Ugyanennyit mértek 1955-ben is. Schulhof Ö. — 567. 1. 121 Valóban előfordul az egri termálvízben. 122 Kalcium-klorid. 123 Ez tévedés. Sem nitrit, sem nitrát nem található a szennyezés men tes vízben. SchulhofÖ. — 566—569. 1. 124 Nátrium-karbonát. 125 Nátrium-szulfát = Sal mirabile Glauberi. i2s A vizsgálat eredményét alapjában jónak mondhatjuk, mert kimutatta a nátrium, kalcium, karbonát, illetve hidrogén-karbonát és szulfát iónokat. Schulhof Ö. 566—569.1. — Itt mondok köszönetet Szőkefalvi-Nagy Zoltánnak, az Egri Tanárképző Főiskola kémiai tanszéke docensének, a jeles kémia-történésznek, szíves felvilágosításaiért. 127 Törők J. 16. 1. — Wachtel D. 162—165. 1. — Lengyel D. 93—95. 1. — Fejes M. 4. fejezet. 128 Weszelszky Gyula 1914-ben 495 mg-t állapított meg. EÁL.—EVGY. vegyes iratai között. 123 Lengyel D. 93—95. 1. — Fejes M. 4. fejezet. 130 Igen csekély a víz nátrium és klorid tartalma. 131 Chyrer K. 12. 1. 132 Török J. 2—3.1. 133 Lásd a 49. jegyzetet. 134 A szilvási, vagy diósgyőri vaskohóbelit javasolta. 135 „Acidum carbonicum" = „Air fixus" = „Kohlsauere Luft". 181