Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)
Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története. (II. 1791–1965.)
E lényeges munka ekkor elmaradt s arra csak 1839-ben került sor. 7 " 7 A megépített igen lapos téglaboltozat máig is fennáll. Streimmelwöger Mihály az új boltozatot nem az egykori török félgömb-boltozat vállmagasságában építette meg, hanem legutóbbi pontos mérésem szerint, 1,50 méterrel alacsonyabban. A padlástérben megmaradt falcsonkon sikerült megtalálnom a török boltozat indítását s egy, a boltváll alatt körben futó vakolatpárkány részeit, mely a XVIII. századi eredetű. (Eszterházy-féle fürdőépítkezés 1795-ben?) A lapos, nyomott és alacsonyan indított boltozattal elvesztette a helyiség egyik eredeti török jellegzetességét. De a változást még további jelentős módosításokkal tették teljesebbé. Králik és Naidhardt az 1829—30. évi építkezések jelentős költségéből azt a következtetést vonta le, hogy a nagy fürdőmedencét („das achteckige Spiegelbad"J 78 az olcsó közös fürdésnél („Krajcáros fürdő") 79 lényegesen gazdaságosabb, nagyobb bevételt biztosító tükörfürdővé kell átalakítani. Az addig egységes fürdőhelyiséget, két egymást keresztező, 1 láb vastag fallal, négy egyenlő részre osztották.*® Az így kialakított négy tükörfürdőbe, részben a kádfürdőszobák folyosóján, részben pedig a régi" Extra-Bad"-ok előterében kiépített folyosón nyitott 1—1 ajtón át jutottak a vendégek. A négy tükörfürdő járószintjét, a török medence-fürdő körüli, 1,15 — 1,33 méter széles járda 81 képezte. Králik és Naidhardt aggodalmaskodásaira, a kedvezőtlen megvilágítási viszonyokat illetően, az a megoldás született, hogy a török fürdőépület keleti és nyugati falának közepén, a kelet-nyugati irányú új választófal csatlakozásánál, 1—1 nagy (azaz összesen négy), felül félkörben záródó ablakot vágtak. A hajdani török fürdő medencehelyiségének négy sarkán, az épület négy szögletének megfelelően megvolt fülkéket (lásd a tanulmány első részében) vetköző-öltöző helyiségül 82 hasznosították. Három fülkét egy-egy 1,80 méter magas fallal, — középen bejáratot hagyva, — elzárták és e kétségtelenül sötét fülkékben 1—1 magasfekvésű kis ablakot nyitottak. A negyedik, a délkeleti fekvésű fülkét alapjában megszüntették és helyette csak egy nyitott vetköző-öltöző fülkét alakítottak ki. Ez azért következett be, mivel ennek szomszédságában építették meg, a fürdő egyik műszaki helyiségét, a vízmelegítőt és szűkében lévén a helynek, a török-fürdő épületéből itt mintegy 1,20 — 1,30 métert elvettek, kibontva a török építmény falát, éppen ennek a fürdőfülkének megfelelően. (Lásd a 4. ábrán.) Az egyes tükörfürdők járószintjéről, falépcsők vezettek a medence vizébe. 83 Jelentős változtásokra került sor a fürdő átépítése során, — a több bevétel szemelőtt tartásával, — a két XVIII. században épült „Extra-Bad" esetében is. Először is elbontották mindkettő félgömb, vagy legalábbis azt erősen megközelítő 84 boltozatát és 1 lábbal magasabbra építve a falakat, meglehetősen lapos boltozattal 85 fedték. A továbbiakban az 1741-Ьгп épült különfürdő helyiségét egy vékony téglafallal két egyenlőtlen részre osztották. A nyugatiból lett az 5. számú tükörfürdő. Öltöző-vetköző helyiségül pedig az előtte kialakított szobácskából falaztak el egy részt. (A fennmaradt részből pedig a fürdő „U" alakú folyosója északi vége lett, üvegajtóval a szabadba. 86 A tükörfürdő másik fele, az úgynevezett 6. számút alkotta. Ennek öltöző-vetköző szobáját, az 1795-ben épült különfürdőből falazták el, a padkára rakott téglafallal. Ez a szobácska egy igen keskeny (1 méter) folyosószerű helyiség volt. 77 Lásd a 9. jegyzetet. 78 Lásd az 51. jegyzetet. 79 Lásd a 15. és 16. jegyzeteket. 80 Lásd a 9. és 64. jegyzeteket. 81 EÁL—EVL. MÜO. 1921. Nr. 1299. 82 „ . .. dreieckiges Ankleidstübchen ..." 9. jegyzet alatt. 83 EÁL.—EÉGL. 1557. rsz. Nr. 88. — Lásd a 64. jegyzetet. 84 Lásd a 8. jegyzetet. 85 „Bömische Platzel". 9. jegyzet alatt. 86 „Die kleine Ankleidzimmer zu No. 5. samt dem kleinen Gang." 9. jegyzet alatt. 176
