Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Détshy Mihály: Adalékok a törökkori Eger történetéhez

Egriekis besellik, meliben Ezer auagi két Ezer Racz el lakhatik. Az Varos keröl való Gümolcz fakatis az Egri Passa mind le vágatta Vágjon három hetji Az Egész Egri Sanczoksaghoz való seghitsegel ez el múlt theltül fogua, mind Égettek es hordozak . . ." A levelezésből a magyar végvárak vitézeinek az egri terület elleni portyáiról, sőt Eger elleni támadásokról is értesülünk. Sepsi Laczkó Máté krónikájából tudjuk, hogy 1600-ban hajdúk rajtütöttek Eger városán.

32 Az eset emlékezetes maradt, mert még 1633-ban is említi I. Rákóczi György mint elrettentő példát:

23 „ ... az töreokkel való Catasast el kezdhetik, de bison meg banniak, egret Hevest is meg probalhattiak, de vesteseggel meg az boldog udeoben Hallom ugian felesen mentek volt egér varasara s mégis veottek volt, de az után neki felesedven az töreok az varból az volt Job, ki hamareb ki Jöhetet kiben azt remelliuk mi nálunk kd többet erthetet ez dologban, az olta menire epult egér s az mi nemsetunknek ereje s allapatia miuel sallot alab lathattia kd s minden ember...." 1651-ben a szendrői, diósgyőri és ónodi vitézek vicekapitányaik vezérletével indulnak Eger ellen portyára, de csak két törököt ejtenek rabul, és harminc lovat zsákmányolnak, ugyanakkor magukra zúdítják az egri pasa haragját, bosszúját.

34 A fejedelem idézett 1633. évi levele említi Eger épülését. Sajnos a vár erődítéséről a Rákóczi-levéltárban nem találunk adatot. Korábban publikált oklevelekből tudunk Eger vára építéséről a török alatt, és arról is, hogy ehhez ugyanazon vármegyék jobbágyságának robotmunkáját vették igénybe, mint amelyeket Eger eleste előtt az országgyűlés kötelezett erre; függetlenül attól, hogy ezek egy része nem került soha török megszállás alá.

35 Igazolja ezt egy Eger megszállásának utolsó éveiről szóló — más ügyben tett — tanúvallomás is, amely a vár 1681-ben végzett tatarozásáról szól:

36 Sárospataki Magyar Krónika, Erdélyi Tört. Adatok, III. k. 38. o.: „1600. Húsvét előtt való héten a hajdúk éjjel meghágák Egör városát, sok törököt vágának le benne. A basa a várból reájok kiüte, erősen harczolának: a törökben ötszázhusz vésze, a hajdúkban is száznál többen hullottak el". I. R. Gy.—Reőthy Orbán, Segesvár, 1633. jan. 16. AFR fasc. 4. pali. 3. fol. 81—2. Gellérfi István Klobusiczkynek, Ónod, 1651. máj. 26.: „ . . . Szendrej es Diós Győri vicze kapitány minden Lovas hadaival it az malomnál az berekben vadnak, magok Penigh az Tisztek ben az varasban vadnak, itben tanácskoznak vicze kapitány Urammal es töb tisztekkel, megh ma öt órakor akarnak ő kegmek megh indulni, Eger ala akarnak Próbálni mennj, Hadnagy Uraimmal együtt én nekemis nem kiczin bajom vagion Nagok Szolgaival mivel azoícis örömest igyekeznek azokval el menni külömben megh nem Gátolhattak utjokat, hanem az menést Dugtak el előttök . . ." (AFR fasc. 20. fol. 198.); u. az u. annak, Tokaj, 1651. máj. 28. : „...Szendrej Diós Győri es Ónodi Vicze Kapitány Uraimék minden Lovas hadokval Eger ala akartak mennj, Elys mentek volt ugjan, de igen vékony nyereségek leőt mint egy harmincz Louat ket törököt nyertek, felek rajta, hogy többet ne adgiunk érette. . ." Klobusiczky jegyzete: „felek rajta megadgiuk az Arat annak az egynehani Lónak" (u. ott, fol. 199.). 1650. jún. 30-án III. Ferdinánd már utasította Wesselényi Ferenc felsőmagyarországi főkapitányt, hogy a törökkel kötött béke ellenére Eger ellen támadó szendrői, ónodi és diósgyőri végvári katonákat büntesse meg (OL Acta Publ. fasc. 9. No. 36.). Mágócsy Ferenc írja 1608. okt. 4-én az egri pasának, aki tőle is sürgeti a jobbágyok beküldését robotmunkára: „ ... Az my az szegensegnek be meneteli feliőll való irasat illety Nagodnak, arra Nagodnak egiebet nem irhatok Hanem az szent bekesegben ell igazitatott alkuuas szerint nem minden varosok es faluk tartoznak az holdolassall. . ." (AFR fasc. 33. fol. 359.). D. T. 1634. márc. 28-án írja Heder pasának a felsővadászi jobbágyok korábbi földesuráról, hogy „Czaszar Zolgalattiat nem szolgaitatott, ottben eő maga igazította azt el", mig annak fia „héti szolgalatra, ha be viteti az szegény embereket, mind addegh ott tartia migh akaria" (AFR fasc. 4. oall. 2. fol. 487—8.). OL HTT lvt. Acta rel. Lad. С. fasc. 57. 1741. máj. 17-i tanúvallatás a mezőcsáti ref.templom ügyében. Az érdekes adatot Dr. Baranyai Bélánénak köszönöm. 159