Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–65) III.

A TÖMLÖCBÁSTYA DÉLI FALA ÉS A NYUGATI VÁRFAL MÖGÖTTI TERÜLET FELTÁRÁSA Ezt a területet délről a múzeum 2. sz. épülete, keletről — a gótikus palota nyugati falának vonalában — pedig a belső vár udvara határolja. Ezen a részen a most folyó kutatás kezdete óta végeztünk feltárási munkát. Északkeleti szögletében a palota emeletére vezető lépcső maradványait tártuk fel. A palota déli falának vonalában nyitott tereprendezési szelvényekben előkerült a Tömlöcbástya déli fala, nyugati végén pedig a középkori vár északnyugati, belső szöglete.

28 Ettől a szöglettől déli irányba — a nyugati várfal belső síkjához támaszkodva — épületsort jelölnek a vár XVI. századi alaprajzai. A Tömlöcbástya felé eső két helyiségnek maradványait az elmúlt években tártuk fel (37. kép).

29 Az 1. sz. helyiség későbbi a középkori várfalnál, két fala azok mellé épült. Bejárata a keleti oldal felől volt. A bejárat előtt ásott szelvényben jól látszott, a fal alapozása, a Tömlöcbástya fala mellé való építés, sőt az is, hogy a Tömlöcbástya déli falának felső, felszín felett látható része egy régebbi építményre, falra épült (38. kép). A küszöb magasabban volt a helyiség padlószintjénél, de lépcső nyomát nem találtuk. Valószínűleg fából készített lépcsőn mehettek le a helyiségbe. A helyiség északi részén egy széles, lépcsőzetesen kialakított kutatóárokban két métert meghaladó mélységig lehatoltunk a rétegekbe. Az árok nyugati végében — a szögletben — sok zöldmázas, sima kályhacsempetöredék, edénytöredékek, egy bronz „csengő" és egy díszes csontlapocska került elő (39. kép).

30 Lejebb igen sok állatcsontot találtunk az árok nyugati részében, s a rétegek nyugat felé lejtettek, jelezve a szöglet sziklaszintjének ez irányba való erős lejtését. Az alsó rétegben egy Árpád-kori pénzt (?) is találtunk, valamint XIV. századi edénytöredékeket.

31 A helyiség déli felében helyenként megtaláltuk a köves, agyagos padlószintet is. Az árok déli falának metszetében jól kirajzolódtak a rétegek. Az árok másik falát a Tömlöcbástya déli fala képezte, amelyen több építés nyomai mutatkoztak.

32 Az 1. sz. helyiség nyugati falát a várfal alkotta, amelyben egy kifelé lejtő és szélesedő lőrést már korábban feltártunk. A lőrést a nyugati várfal első vastagításakor — a XVI. század II. felében — rézsűs köpenyfallal zárták el. A téglával átboltozott lőrést részben kiegészítettük, de a helyiség felé eső nyílást adatok hiányában nem alakíthattuk ki. A helyiség déli falában, a délnyugati szögletben, egy elfalazott kandalló maradványait találtuk, a délkeletiben pedig egy elfalazott ajtó maradványait tártuk fel (40. kép). Az 1. és 2. sz. helyiségek közti falban feltárt ajtó közelében egy elszedett, vállköves ajtó szemöldökkövének bal sarka került elő a törmelékrétegből. A kibontott ajtó rossz állapotban lévő szárkövein helyenként még mérhető volt az élszedés mérete, amellyel megegyezett az előkerült töredék megfelelő részlete. Ennek az egyezésnek és az előkerülés körülményeiÁsatási jelentés. 1957—65. — Beszámolók az egri vár feltárásáról. Egri Múzeum 1963. és 1964. évi (1—2.) évkönyve. A nyugati várfal mögötti helyiségsor jól látható a XVI. század második felében készített váralaprajzokon. Az 1. sz. helyiség ezek közül a legkisebb méretű. A sima zöldmázas kályhacsempék a padlószinthez közeli, talán valamivel felette lévő rétegből kerültek elő a csontlapocskákkal együtt. Készítésük kora a XVI. századra tehető. A szépen díszített csontlapocskák feltehetően fegyvereket (puska, tőr vagy kés) díszíthettek. A csontlemezek, lapok hossza 6,3 és 6,4 cm. Leltári számaik: V. 66. 7. 1—2. A csontkorongok átmérője 3,3 és 2,2 cm. Leltári számuk: V. 66. 7. 3—4.) Ezekkel együtt került elő egy „szilva alakú" bronz csengő is. Magassága 3,8 cm, átmérője 1,7cm. Leltári száma: V. 66. 8. 1. (Ásatási napló. 1963. V. 2.). A pénz a helyiség keleti bejáratának küszöbe alatti alapozási padkától 2 m-rel mélyebb szintről került elő az árok közepe táján. Az árok nyugati végében XIII—

XIV. sz.-i edénytöredékeket találtunk. (Ásatási napló. 1963. X. 9.) E helyen — az árok nyugati végében — a nyugati várfalon is mutatkoztak átépítések nyomai alsóbb szinten is. 107