Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–65) III.

kezdtük. Az ágyúterem kőből falazott dongaboltozata olyan rossz állapotban volt, hogy le kellett bontani és azt az eredeti szerkezetnek megfelelő új boltozattal pótoltuk. Lebontás előtt megrajzoltuk a felette lévő réteg metszetét, amelyben egy járószint mutatkozott, égés nyomaival (3. kép). A metszet a Tömlöcbástya délnyugati, külső sarkától nyugat felé húzódott. A felső rétegből újkori edénytöredékek, egy 1916-os és egy 1861-es pénz került elő, a déli fal maradványa fölött.

7 A déli ágyútermet két széles, boltozott folyosóág kapcsolja északról a középső nagy teremhez (4. kép). Ezt a termet is dongaboltozat fedte építésekor. A leszakadt boltozat maradványait a terem nyugati- és keleti falán — ez utóbbi helyen fészekszerűen is — a feltárás idején jól megfigyelhettük. A nagy terem mellett találjuk a bástya északi helyiségét. A kettő közti összeköttetést a válaszfal nyugati végében lévő átjárónyílás biztosította, amelynek csekély maradványait a feltárás során találtuk meg. Az északi helyiségbe vezetnek a bástya alsó termeinek megközelítésére szolgáló lépcsők, folyosók. Ezek közül az egyik a bástya tulajdonképpeni lejárata (5. kép). Ez a kétkarú lépcső a Tömlöcbástya nyugati bejárata mellett indul a fal mellett északi irányba lefelé, majd derékszögben törve, nyugati irányba fordul és a válaszfalnak támaszkodva éri el az északi helyiség szintjét (6. kép). A lépcső bejáratának küszöbét, a szárköveket az íves záradék keleti felét és a felső ág kőből falazott boltozatát a feltárás során megtaláltuk, de igen rossz állapotban. A lépcső felső karja kőépítményben helyezkedett el. Romlott állaga miatt ez részben lebontásra került, a maradványokat pedig a helyreállításkor kis védőépítménybe foglalták. A régi lépcsőfokok megmaradtak, a lejárást az azoktól függetlenül elhelyezett új lépcsők elhelyezésével oldották meg. Az északi helyiségbe nyílik a bástya falaiban vezető, északi folyosórendszer is. Ez azonban nem az állandó közlekedés céljaira szolgált. Csak különleges esetekben használták, „titkos" lejárat volt. Ennek a folyosórendszernek lejárata a Tömlöcbástya nyugati kapujával szemben, a bástya falában nyílott (7. kép.) A bástya szintjéről néhány lépcső vezetett — hármat tártunk fel — egy aknához, amelynek feneke 2,5 m mélységben volt, s onnan lehetett belépni egy kis ajtónyíláson át a falban északi irányba vezető folyosóba (8. kép).

0 A lejárathoz csak az aknába helyezett létrán lehetett lejutni. A folyosóba nyíló ajtót belülről egy erős reteszgerendával lehetett lezárni. A nyugati falban vezető folyosó (9. kép) kb. 10 m után derékszögben fordul keleti irányba és most már az északi bástyafalban halad tovább. Ebben az ágban némi világosságot adnak a szellőzőnyílások. A folyosó csak részben volt eltömve, inkább bejárata és északi ága, ahol igen nagy mennyiségben találtunk szarurétegüktől megfosztott ökörszarvakat. A folyosó a lejárattól kezdve egy szinten fut, s a 15 — 16 m hosszú északi ág ugyancsak derékszögben törve, dél felé fordul. (Itt ismét egy „belülről" retesszel zárható ajtó volt.) Ennek a keleti falban vezető, mintegy 5 m hosszú ágnak végében két fontos részletre akadtunk. Kelet felé egy elfalazott ajtónyílást (105x190 cm), azzal szemben pedig egy mélyebb szintre vezető, északnyugati irányba visszaforduló, igen meredek lépcsőt tártunk fel (10-11. kép). A részben elfalazott ajtónyílást felül törmelék zárta el. Annak kibontása után kitekinthettünk az északi, külső várfalra. Ez a „kapu" egykor a váron kívül eső területre nyílt. Azon keresztül „titokban" is elhagyhatta a várat — vagy bejuthatott oda — egy hírvivő, esetleg kisebb létszámú csapat. Valószínűleg nem igen tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy itt egy olyanféle rejtekkaput találtunk, amelyhez hasonlóról említés történik Baldigara Ottavio egyik részlettervéhez csatolt jelentésében. Az Egerben építendő bástyákkal kapcsolatban javasolja, hogy mindegyiken „ . . . két rejtekkapu legyen az „orechion"-ok belső oldalán, 7 Kozák Károly: Ásatási jelentés (1959). Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum Adattára. 8 Az akna mélysége feltáráskor 2,5 m volt. Az innét induló folyosó szélessége 1 m. 100