Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori emlékanyaga I. Kora-avarkori sírleletek Tarnaméráról

AZ EGRI MÚZEUM AVARKORI EMLÉKANYAGA. I. KORA-AVARKORI SÍRLELETEK TARNAMÉRÁRÓL BEVEZETÉS Ha szakirodalmunk alapján tájékozódunk, megállapíthatjuk, hogy Szolnoktól kezdődőleg a Tiszától északra elterülő síkságon és a Magyar Középhegység vidékén avarkori emlékanyag csak elvétve került eddig felszínre. Az így elénk táruló képben éppen Heves megye vonja magára leginkább a figyelmet; hiszen nagyobbik felén hajdan kiterjedt legelőterületek voltak, amelyek a pásztorkodó életformának kedveztek, avarkori lelőhelyei mégis gyér számúak, s nagyobbrészt szórványos jellegűek. A Közép-európai avar lelőhelyek jegyzéke az 1955-ig megtalált emlékanyagról vet számot,

1 de Heves megyében csak 8 helyről tud: Ecséd, Hatvan, Boldog, Visznek, Tarnabod, Heves, Pusztaszikszó, Szarvaskő területéről jutottak a gyűjteményekbe avarkori tárgyak. Csupán a visznekiek származnak régészeti feltárásból; Tarnabodot, Hevest és Pusztaszikszót mindössze egy-egy darab képviseli (kengyel, fülbevalópár és edény); a szarvaskői leleteket pedig néhány éve középkorinak határozták meg.

2 Az avarkorinak bizonyult 7 lelőhely anyagából eddig mindössze a boldogi sírok régészeti tárgyait közölték le (rajzokon) több, mint hetven esztendeje/

5 Olyan hosszú idő ez tudományunk történetében, hogy önmagában is indokolná más Heves megyei avar emlékanyag közzétételét. Erős indítékot kapunk ehhez az avar korral foglalkozók azon törekvésében, hogy az ország összes avarkori leletei leközölt formában a kutatás rendelkezésére álljanak, — mivel csak így várható sok homályos történeti kérdés megoldása. Kilenc évvel ezelőtt egy Heves megyei avar korpusz összeállítása kevesebb nehézséggel járt volna. Hiszen csak a nagyobb sírszámú viszneki temető feldolgozása vett volna igénybe több időt; az egri múzeumban pedig egyetlen fülbevalópár (Hevesről) ismertetése adott volna munkát.

4 Ma már nagyobb a törleszteni valónk. 1955 óta Heves megyének 20 különböző területéről került be emlékanyag a múzeumokba (la Nemzeti Múzeumba, 19 helyről az egri múzeumba); a lelőhelyek száma tehát csaknem megnégyszereződött. Az újabb lelőhelyeknek mintegy harmadában régészeti hitelesítő vagy leletmentő ásatás is történt. Sajnos megközelítőleg teljes feltárást csak 1 Csallány D., Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Bpest, 1956. — A kézirat 1955. aug. 19-én került nyomdába. 2 Átkerültek a MNM. Történeti Múzeum középkori gyűjteményébe. — Itt jegyezzük meg, hogy Csallány Dezső avar lelőhely—kataszteréhez mellékelt térképen Eger, mint lelőhely van feltüntetve, de erre a szövegben nem találtunk utalást. A térképen megyénk területét nézve topográfiai szempontból is vannak elrajzolások. Tarnabodot Visznektől északnyugatra jelölték, holott attól ÉK K-re fekszik. 3 Hampel J., Arch. Ért. 13 (1893) 179—180. 4 Csallány Dezső az egri líceum régészeti gyűjteményében 1950-ig tárolt anyagra hivatkozik. Ma ez a lelet nincs meg, s 1957 óta a líceumi leltárkönyvnek is nyoma veszett az érseki levéltárban, amelyről sajnos másolat nem készült. 29