Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kozák Károly: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái

AZ EGRI VÁR KÖZÉPKORI PALOTÁJÁNAK GÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ KÁLYHÁI Az egri vár ásatása során újabban előkerült néhány ritkának mondható lelet és a középkori püspöki palotában rendezett, az egri vár életét, történetét bemutató kiállítás ismét a most helyreállított palotára, valamint a témához kapcsolódó régészeti anyagra, elsősorban a kályhacsempékre irányította figyelmünket. A kiállítás szempontjából igen fontos volt, hogy minél több olyan tárgyat állítsunk ki, amely a vár, esetleg a palota feltárása során került elő. A kiállítást a palota emeleti helyiségeiben rendezték, amelynek gótikus és reneszánsz részletei, s az a tény, hogy a székesegyház mellett ez volt a vár legjelentősebb épülete, megfelelő, hiteles keretét, foglalatát adják a kiállított tárgyaknak. A várudvar felé eső nagy teremben kerül bemutatásra a középkori püspöki udvar, palota (XV—XVI. sz.) élete és gazdagsága. E teremnél máshonnan származó anyagot, bútorokat is felhasználtunk.

1 Ennek ellensúlyozására és a fenti szempontok érvényesítése miatt határoztuk el, hogy e teremben felállítunk egy olyan reneszánsz „kályhát", amilyen feltehetően eredetileg is ebben a helyiségben, sőt talán a most kijelölt helyen állt. A reneszánsz kályha felállításával kapcsolatos kutatás során néhány újabb, a palota gótikus kályháira vonatkozó adatot is nyertünk. Gótikus kályhák. Néhány zöldmázas, griffes kályhacsempe töredéke alapján már eddig is tudtuk, hogy az egri várban is állt egy olyan lovagalakos kályha, amely a budai királyi palota részére dolgozó műhely eredeti negatívjaival készült.

2 E töredékek közvetlenül a gótikus palota mellett kerültek elő a Tömlöcbástya feltárásakor. Feltételezhető, hogy ez a kályha egykor a lelőhely melletti épületben, a püspöki palotában állott. A múlt évi feltárás újabb, e kályhához tartozó töredékeket hozott felszínre a Tömlöcbástyában, amelyek megerősítik a lovagalakos kályhára vonatkozó korábbi feltevéseket. A töredékek közül a kályha alsó részéhez tartozó több griffes (1. kép), egy oroszlános (2. kép) és egy felső részhez tartozó csempe darabját (3. kép) azonosí1 E teremben mutatjuk be a múzeum által vásárolt reneszánsz bútorokat, amelyek látványban és hangulatban hozzájárulnak ahhoz, hogy a középkori püspöki udvar gazdagságát a kiállított anyaggal együtt valamelyest érzékeltessük a látogatókkal. A bútorok készítésének helye, ideje, az azokat készítő mester és a készíttető neve ismeretlen. 2 Но 11 Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon. [. Bud. Rég. XVIII. (1958.) 254. o., 74. kép. (A jelzett budai darabbal azonos negatívval készített egri griffes kályhacsempe — lelőhelye a Tömlöcbástya gótikus palota melletti része — töredékeit már ismertettük és bemutattuk az Egri Múzeum 1963. évi (1.) évkönyvében (132—33. o. és 162. o., 44. kép.), leltári száma a szárnyas felső töredéknek 60.137.37., az alsónak V. 65. 1.). 95