Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Kovács Béla: Eger középkori utcái
Az utca déli végének keleti oldalán, egy kisebb magaslaton állt a Szent Mihály templom, amelynek plébánosát, Ottót 1310-ből ismerjük. 71 Ő szerepel plébánosként még az 1332 — 37 közötti pápai tizedjegyzékekben is. 75 Jövedelme az egri plébániák között a legmagasabb volt, mert tizedként 2 márkát fizetett. A templom a jelenlegi székesegyház, illetve az 1713-ban épített és a XIX. században lebontott barokk templom helyén állt. Forrásaink nem tesznek arról említést, hogy körülötte városrész állt volna. De mert plébániatemplom volt és ezek között is a legnagyobb jövedelemmel rendelkezett, úgy véljük, hogy a legnépesebb városrész, a Fórum plébániája volt. Helytörténetíróink és egyháztörténészeink Ferrariusra és Pázmány Péterre hivatkozva azt állítják, hogy a Szent Mihály templom mellett a domonkosoknak kolostoruk volt, amely még 1486-ban is fennállt. 76 A középkori okleveles anyagban azonban egyetlen említést sem találunk a kolostorról. Úgy véljük, hogy a közlés csak tévedésen alapulhat. Ennek a tévedésnek a magja a Liber Sancti Johannis egyik bejegyzése, amely szerint: ,, . . . altare Dominici Confessoris . . . habet domum prope ecclesiam S. Michaelis'". Ez azonban egy lakóházra vonatkozik, amely a várban lévő Szent János templom Szent Domonkos oltárának javadalma volt és nem a dominikánusok kolostora. Az 1486-os évszámot is a Liberből állapíthatták meg; a könyv egyes részeit ténylegesen ebben az időben írták. 77 A házra vonatkozó bejegyzés azonban 1577 körül kerülhetett a könyvbe, mert ebben az időben Fodoróczy György lakta, akit a Theatrum lakosai között írtak össze. 78 SZENT MIKLÓS VÁROSRÉSZ A városrész egyházi központja a Szent Miklós templom és kolostor volt. Ezt 1346-ban Bocsi Péter egri polgár végrendelete említi először, aki a kolostornak, ahol magát eltemettetni kívánja, 2 márkát hagyományozott. 7 " Egy másik 1346-ban kelt oklevél „Jacobum fratrum ordinis heremitarum sancti Augustini conventum de Agria" ismerteti meg. 80 Ebből kitűnik, hogy a templom és a kolostor az ágostonrendű remetéké volt. 1456-ban Angeli János bíboros III. Callixtus pápa nevében 100 napi búcsút engedélyezett mindazoknak, akik a szokásos feltételek mellett bizonyos ünnepnapokon meglátogatták a templomot és segítséget nyújtottak a fenntartásához. 81 A XVI. században több birtokkal adományozták meg. A város 1596-ban történt elfoglalása után a törökök a rácoknak adták. 82 A templom a jelenlegi Ráctemplom helyén állt és körülötte alakult ki a városrész. 74 Anjoukori Okmánytár l. 207. lap. 75 MVO 204., 356. és 372. lap. 7e Lásd: Nagy Béni i. m. és Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története. Budapest, 1872. II., 31. lap. 77 Vö.: EÁL Érseki Gazdasági lvt. Liber 30. pag. 316—350. Census Bonorum Episcopatus Agriensis 1476. és 1486-os évszámmal. 78 OL Urbaria et Conscriptiones fasc. 1. nro. 3. 79 EÁL N. 8. D. 1. f. 1. n. 5. 80 EÁL N. 2. D. 1. f. 1. n. 1. 8J Fallenbüchl Ferenc: Az ágostonrendiek Magyarországon. 3udapest, 1943., 41. lap. 83 Dr Fuxhoffer: Monasteriologia Regni Hungáriáé. Budapest, I860. II. 206—207. lap. 86
