Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kovács Béla: Eger középkori utcái

EGER KÖZÉPKORI UTCÁI Helytörténetíróink, akik a múlt század közepétó'l kezdve Eger városának kialakulásáról és fejlődéséről írtak, a kevés hiteles adat híján, és néha még ezt a kevés adatot is tévesen értelmezve, több esetben helytelen képet rajzoltak a középkori Egerről. Egyesek az egri püspökség — és így a város — keletkezését is a II—III. századra tették, mások gepida és avar várépítkezésekről írtak.

1 Egyetlen olyan munka jelent csak meg eddig, amely nagy egészében ma is helytálló, de ez csaknem kizárólag a vár történetével foglalkozik.

2 Néhány helytörténetírónk megkísérelte a középkori város topográfiáját is megrajzolni. Bár munkásságuk némi eredményt hozót*, mégis szükséges ezeket felülvizsgálni, illetve az új adatok alapján kiegészíteni.

3 Adataink legnagyobb részét az egri káptalani magánlevéltár jórészt még közöletlen okleveleiből, az egri káptalan és püspökség birtokviszonyait magában foglaló, a XV. század végén keletkezett, de számos XVI. századi bejegyzést tartalmazó Liber Sancti Johatmis-hó\ és Bakócz Tamás egri püspök 1493—1496 közötti számadásaiból merítettük.

4 A téma kiválasztásánál már tudtuk, hogy feladatunk igen nehéz lesz, mert nagyon kevés felhasználható adatra támaszkodhatunk. Az egri káptalan és püspökség 1 Gorové László: Eger városának történetei, Eger, 1876. 6. lap. Balogh János: Egervár története. Eger, 1881. Soós Elemér: Eger vár-város története, hadi és műleírása. Eger, 1914. - Pataki Vidor: Az egri vár élete. Eger, 1934. 3 A város középkori topográfiáját először Szederkényi Nándor kísérelte megrajzolni: Balássy Ferenc—Szederkényi Nándor: Heves vármegye történelme I—

IV. Eger, 1890—1897. II. 74—76. lap. Ezt vette át Nagy Béni: Eger ostroma 1552-ben. Eger 1912. Részben ennek alapján ír Mészáros Ervin: Eger város települése. Eger 1933. c. dolgozatában. A legutóbbi időben jelent meg Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere с tanulmányának első része. (Az egri Tanárképző Főiskola tudományos közleményei II. Eger, 1964. 337—385. lap.) Ő is a korábbi adatokat veszi át és helytelenül következtet, amikor a XVII—

XVIII. században kialakuló külvárosok előzményeit a középkori városrészek meglétével bizonyítja. 4 Az Egri Állami Levéltárban őrzött káptalani magánlevéltári anyagot a továbbiakban EÁL jelzéssel és az irat számának megadásával közöljük. Felhasználtuk az anyag áttekintéséhez Iványi Béla kéziratos regesztagyűjteményét, amely a Dobó István Vármúzeum adattárában RA 77/28—31. szám alatt található. Kandra Kabos: Az egri főegyház Szent János könyve — Liber Sancti Johannis. Adatok az egri egyházmegye történelméhez II. Eger, 1886. Jelzése a továbbiakban: LSJ Kandra Kabos: Bakócs kódex vagy Bakócs Tamás egri püspök udvartartási számadáskönyve 1493—6 évekről. Adatok az egri egyházmegye történelméhez II/3. Eger, 1887. Jelzése a továbbiakban: ВС 73