Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori emlékanyaga I. Kora-avarkori sírleletek Tarnaméráról

is sokkal később nem születhettek meg. Különösen a 2. és 3. sírok gyermek-korban elhunyt lakói követhették az 1. sírban eltemetett férfit rövidesen a halálban. Sajnálatosan az A), a 6. és a X. síroktól, mivel ezekhez ásatási megfigyelések nem fűződnek, el kellek tekinteni; talán a leletanyag abszolút időrendjének vizsgálata ezeket is majd a többiek közelségébe hozza. A TÁRGYAK ÉS A TEMETŐ KORA Ha érmék vagymás feliratos adatok közvetlenül nem adhatnak támpontot az avarkori leletegyüttesek keltezésénél, kiindulási alapul ma is az övdíszek technikai és stíluskritikai vizsgálata szolgálhat. Ugyanis a különböző avarkori övgarnitúrák készítési ideje már nagy vonalakban tisztázott, csak a IX. századra vonatkozólag vannak lényeges véleménykülönbségek. A Tárnáméra — Urak dűlői avar temető eddig begyűjtött összes övdíszei préselt lemezes készítmények. A hozzáértők körében köztudott, hogy ez a technikai eljárás a keletrómai birodalom területén a VI. sz. utolsó évtizedeiben vált általános gyakorlattá és innen jutott el az avarsághoz is. Kora-avarkori ötvössírokban talált préselő-magok bizánci stílusú mintakincse eredetük felől nem hagyhat kétséget. A történeti forrásadatok fényénél ezek a kapcsolatok kézenfekvőek. A szinte állandó portyázások, rablóhadjáratok, a rendszeresen kikényszerített adók (pénzben és áruban is), a császári ajándékok és nem utolsósorban a kereskedelmi érintkezések révén a bizánci divat könnyen utat találhatott az avarság felé. Voltaképpen kévéseini lehet a bizánci áruknak az avar sírokban talált mennyiségét és azt a technikai-művészi hatást, amit az avarkori emlékanyagon keresztül lemérhetünk. A bizánci stílusú avarkori övdíszek, több esetben éremmel keltezett sírban voltak, amelyek egymásutáni időrendbe állíthatók, s a díszítő ízlés alakulásáról valós képet adnak. Az avar sírokban talált utolsó érmék Konstantinos IV. Pogonatos (669 — 685) idejéből valók. A kutatás a bizánci pénzforgalom megszűnésével együtt a bizánci adók elmaradását és az avarok bizánci orientációjának megszűnését is feltételezi, amelyet történetileg az Alduna felől megjelenő bolgárok balkáni államalapításával magyaráznak.

11 Az avarkori préselt díszű lemezes övdíszeknek egy nagy csoportját, ahol a mintakincsben követlenebb bizánci jelleg nem fedezhető fel, okkal a 670 évek utánra keltezik. (Ilyenek a téglalap alakú, vagy körös lemezek, utánzott vagy valóságos rekeszekkel és kőbetéttel; szíjvégek fogazásos zsinórdísszel, vagy lapos indákkal, állatfigurákkal.

4

'Az újszerű díszítő eljárások részben még a legkésőbbi bizánci stílusú lemezek készítésével egyidősek, II. Konstans és IV. Konstantinos pénzével (ill. érem-másolatával) keltezett leletegyüttesek tanúsága szerint. Viszont több olyan ékszer- és fegyverféleséggel jelentkeznek, amelyek addig az avarság körében ismeretlenek voltak.

43 41 Ezt először Fettich'Nándor fogalmazta meg (Marosi A.—

Fettich N., Dunapentelei avar sírleletek. AH. 18. [Bpest 1936] 81., 97—98.). — A kérdést részletesebben kifejtette Csallány Dezső (Acta Arch. Hung 3 [1952] 231—250.). Elképzelését valósabb történeti megvilágításba helyezte Fehér Géza (Arch. Ért. 82 [1955] 45—47.). 42 Egy késői lemezesYcsoport különválasztására már Fettich Nándor (Dunapentelei) és Csallány Dezső (FA 1—2) is gondolt; kitűnő jellemzését találjuk Kovrig Ilona monográfiájában (Das awarenzeitliche. 227.). 4:î A kérdést történeti összefüggéseiben is körültekintően elemzi Kovrig Ilona (Das awarenzeitliche. 229—230.). 44