Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori emlékanyaga I. Kora-avarkori sírleletek Tarnaméráról
egy síkban. Ez a kétféle kivitel a dudoroknál is megállapítható: néhány darabnái más színű, de az alap felületéből ki nem domborodó foltokat láthatunk. Sok darabnál hullámdísz nincsen, hanem a dudorok más színű körös sávval foglalatot kaptak. Ezt a fajtát joggal szemes gyöngynek nevezhetjük el. A gyöngyök alapszíne piros, barna, fekete és fehér. A sávok fehérek, sárgák, kékek (ez utóbbi fehér alapszínnél); a dudorok fehérek, sárgák (barna alapszínnél) és pirosak (fehér alapszínnél). Van kék dudorú és fehér szegélyű szemes gyöngy is. — A gyöngyszemek a két kulcscsont körül, az alsó állkapocs előtt (és alatta) kerültek elő. A nyaklánc középső részén díszlet egy világos zöld színű kúpos üvegkorong, feltehetőleg egy rómaikori karcsú nyakú kis üvegpalack szájpereme volt. Átm.: 2,55 cm. Vízszintesen feküdt a jobb állkapocs szögleténél. 31 (VI. t. 12.) 2. Gyöngyszemek. Apró gömbös formák üvegpasztából. A bal orsócsont és singcsont között az alsó részen egy vonalban sorakoztak (8 darab). Ruha ujját díszíthették. (VI. t. 13.) 3. Agyag orsókorong. Világosszürke színű. Lapján feküdt a jobb felkarcsont feje mögött. Átm.: 4,3 cm, vast.: 1,22 cm. 32 (VI. t. 9.) 4. Vaskés. Pengéje rövid a nyél-nyújtványához viszonyítva. Mind a két felületén farost nyomokat észleltünk. H.: 8,76 cm, ph.: 4,57 cm, psz.: 1,6 cm. — A bal mellkas külső széléhez simult, a bal felkarcsont alsó részének vonalában. (VI. t. 5.) 5. Vascsipesz (pinzetta). A vaskés és a bal felkarcsont között feküdt; egyik szára a szélesedő felületén a kés pengéjének lapjához odarozsdásodott. Tövén kerek nyílás (függesztéséhez). Az egyik szárához vászon maradványok tapadtak, a másikhoz a kés hüvelyének farostjai. H.: 7,25 cm, Sz. : 1,3 cm. — A késsel egy „készletet" alkothatott, feltehetőleg vászon tasakba helyezve. 33 (VI. t. 6.) 6. Kovakő. Sárgásszürke darab, a jobb medencelapát felső szegélve mellett volt. (VI. t. 8.) 7. Vascsat. Kisméretű elliptikus forma. A jobb combcsont fején nyugodott. Sz. : 2,58 cm. (VI. t. 7.) 8. Gyűrűk. Két példány. Karikájuk keskeny bronz szalagból készült (az egyiknek a külső felülete domború). A gyűrű feje felforrasztott, bronz lemezből préselt rozetta. A karika átm.: 1,87 cm, 1,76 cm, vast: 0,2x0,08 cm, 0,16x0,1 cm. A fej átm.: 1,4 cm, 1,1 cm. — A bal kéz középső és gyűrűs ujját ékesítették. 34 (VI. t. 3—4.) 9. Fülbevalópár. Az egyik csüngő és egy fülkarika a koponya felszedése után került elő. Ezüst karikájuk kerek átmetszetű. Tojás formájú ezüst csüngőjük üreges, két félből forrasztották össze. —A z egyik csüngőnek csak a felét találtuk meg, a jobb válltól néhány ujjnyira. Karika átm.: 1.88 cm, vast.: 0.55 cm. A csüngő H.: 1,52 cm, átm.: 1,32 cm. (VI. t. 1-2.) 31 Hasonló összetételű nyakláncot ékesített a Linz-zizlaui bajuvár temető 80. sírjában talált talpas üvegpohár talptöredéke (Ladenbauer— Orel, H., Linz-Zizlau. Das baierische Gräberfeld an der Traunmündung [Wien 1960] 45., 6. t.) 32 László Gyula szerint a korongos nehezékekkel ellátott orsókkal függőlegesen tartva fontak, viszont a kettős-csonkakúpos orsógombokkal az orsót vízszintesen tartva dolgoztak. (F.tudes 72.) 33 Kovrig Ilona az alattyáni temető 38. sírjának pinzettáján talált textilnyomok alapján vászonzacskóra gondolt, az öv jobboldalán hordták. Vascsipesz a temető késői csoportjában férfisírban is előkerült, szintén a jobboldalon (Das awarenzeitliche. 119., 160.) 34 Igen vékony, gyenge pántjuk láttán feltehető, hogy csupán a halott számára készültek. 39
