Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori emlékanyaga I. Kora-avarkori sírleletek Tarnaméráról
13. Fülbevalók. A koponya felszedésénél akadtunk a két fülbevalóra. Kerek átmetszeti! ezüsthuzalból készült a karikájuk és gömbformájú ezüst csöngőjük volt. A csüngők különállóan jutottak felszínre, belül üregesek és két félgömbből összetettek. Az egyik fülkarikát nem találtuk meg. A karika-huzal átmetszete: 0,17 cm, karika átm.: 1,95 cm. A gömb átm.: 1,75—1,84 cm. 29 (IV. t. 8—9.) 2. SÍR A 2. szelvényünkben, a homokbánya déli partja mentén simítva a homokos altalajt, jelentkezett a sírgödör szabályosabb téglalap alakú foltja. Iránya 42°-kal tért el északtól nyugat felé. A sír ÉNy-i végét a földkitermelés rézsútosan levágta. Az ép DNy-i vége enyhe ívben lekerekített. A mérhető sírszélesség végig 40 cm. A sírfenék mélysége a DTNy-i végénél 136 cm, beljebb 128 cm. A sírban 11 — 13 éves gyermek csontváza volt. A hátán feküdt, nyújtott végtagokkal. A kitermelők a part leszakításánál a csontváz koponyáját, nyakcsigolyáit és első törzscsigolyáit, a baloldali kulcscsontot, lapockát, felső bordákat és felkarcsontot elpusztították. A bal kar könyökben be volt hajlítva, az alkarcsontok a bal medence fölé futottak. A lábfejek kissé balra dőltek. RÉGÉSZETI LELETEK 1. Övdiszek. 3 darab címerpajzs alakú préselt díszű bronzlemez. Mintája gyöngysoros keretben, alig kiemelkedő mezőnyben két egymás felé ívelő vájat és a pajzs csúcsosodásánál egy középső nyúlvánnyal kiképzett íves bemélyedés. Az egyik a jobb medencelapát legfelső hajlatánál feküdt; a másik közvetlenül mellette az ágyékcsigolyák felé, — mind a kettő csúcsával a koponya irányában helyezkedett el. A harmadik példány a bal medencelapát közepén, csúccsal a combcsont fejének irányában volt található, a bal orsócsont alatt. A szíjra erősítésük bronz kapoccsal történt. H.: 2,05 cm. Sz.: Kb. 1,7 cm. (V. t. 1-3, X.t.8.) 2. Vascsat bronz pecekkel. Trapéz alakú vékony csatkerete és drót-vastagságú bronz pecke volt. A jobb medence és az ágyékcsigolyák szögletében feküdt, pecekvégével bal felé nézett. H.: 2,6 cm, Sz. : 2,8 cm. (V. t. 6.) 3. Bronzlemez. Préselt díszű töredék átfúrással. A bal combcsont felső részén, a külső széle alatt került elő. Csallány szerint a kunszentmártoni ingpáncél lemezeit vászonra várták és egymással is összefűzték úgy, hogy pikkelyszerűen fedték a vászoninget. Az egyes lemez-sorok tetőcserépszerűen fedték egymást. Csallány a tiszavasvári lelettel kapcsolatban jegyzi meg, hogy a mellen a páncéllemezek az ívesen keskenyülő élükkel a törzs külső széle felé feküdtek. Tehát egy jobb és egy baloldali mellre való formát lehet megkülönböztetni. A tiszavasvári leletben a hátpéncél darabjait is elkülöníthette (a fakoporsó korhadéka egész sorok külső lapját elborította), ezek nagyobb míretűek voltak. A tiszavasvári ingpáncél alját gyűrűpáncél szegélyezte. Csallány a bácsújfalusi páncél-lapok ismertetése kapcsán jegyzi meg, hogy az oldalélek ívelésének a lövések elhárításában van szerepe. Találat esetén a nyílhegy vagy a lándzsa szúrása könnyebben elcsúszik, kivágódik. — A teljes avarkori páncél-anyag feldolgozását várhatjuk Csallány Dezsőtől a közeljövőben. 29 A gömbökön egy helyen forrasztás nyoma, ahol mi utólagosan a fülkarikát ragasztottuk fel. Nem tudni, hogy 3—4 apró gömb volt-e ráforrasztva, amelyekre azután a fülkarikát erősítették (ahogy a kora-avarkori fülbevalók többségén láthatjuk), vagy csupán egy cilindrikus lemez ült a gömbön, amin a karikát átfuttatták. A forrasztás terjedelméből ez utóbbi a valószínűbb. Szép példáját láthatjuk ennek a fülbevalótípusnak az alattyáni temetőben: Kovrig I., Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. AH. 40. [Bpest 1963] 111., XIV. t. 18.) 37
