Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori emlékanyaga I. Kora-avarkori sírleletek Tarnaméráról

újkori bolygatást szenvedett. (2. ábra.) Szoros temetkezésekről egyáltalán nem beszélhetünk; 1963-ig 10 —12 sírnál több aligha pusztult el a homokkitermelésnél. Meglepetést jelentett, hogy a bányapart legmagasabb szakaszán a homok és a sírok is elfogytak, a mélyebben fekvő északi oldal pedig helyenkint a sírok szintjéig leszántott volt. Egy esztendő elteltével, 1964 őszén, a földmunkálatok elérték az északi oldalon ásatási szelvényeink határát és a letarolt felszín alatt, csekély mélységben gazdagon felszerelt férfi sírjára bukkantak, amelynek néhány fontos darabját megmentették. (X. sír)

0 További feltárások szüksége merült fel, 1965-ben a temető széleit megkeressük. Az eddig megmentett anyagot az alábbiakban ismertetjük. 1. SÍR A sír foltja az 1. szelvény DNy-i részén jelentkezett, ahol még homokos volt a talaj. A sírgödör alakját majdnem a csontok szintjében, 106 cm mélyen rajzoltuk le, 1 : 5 méretarányban. (3. ábra.) A sír hossza a középvonalában 236 cm volt. Ez a tengely 30°-kal tért el északtól nyugat felé. A gödör ÉNy-i végénél a legnagyobb szélesség 77 cm, a DK-i végénél 83,5 cm; a deréktájon (az ÉNy-i széltől 100 cm-re) 66 cm szélességet mértünk. Figyelemre méltó az, hogy a sírgödör egyik (DNy-i) hosszanti oldala ívben behajlott, míg a másik középen 90 cm hosszan egyenes volt. A sírfenékről rajz nem készült, ezért a teljes jegyzetanyagot ismertetjük. Egy törzsből kivájt olyan teknőhöz hasonlatos, amelynek két vége és egyik hosszanti oldala menedékes, az észak-keleti oldala merőleges falu. Méréseink szerint az ÉNy-i sírszéltől 30 cm hosszú a lejtés: a koponyáig, ahol 126 cm a mélység. A DK-i sírvégtől 47 cm hosszan lejt a sírfenék: a bokacsontokig, ahol a mélység 116 cm volt a felszíntől. A beívelő hosszanti oldaltól vizsgálva a sírfenék lejtését: 21 cm szélességben találtunk menedékességet. 42-46 éves férfi csontvázát találtuk a gödör síkszerűen kiképzett fenekén, a hátán fekve, nyújtott végtagokkal. A váz sírban mért hossza 163 cm volt. Az embertani mérések szerint 167 cm magas volt, a mongoloid rassz-jellegek a koponyáján feltűnő mértékben kiütköztek.

10 A koponya jobbra és enyhén előre dőlt; a lábfejek és a lábak kissé balra fordultak. Mind a két kéz a combhoz volt téve. (1. t. 1—2.) RÉGÉSZETI LELETEK 1. Agyagedény. Sovány, szemcsés agyagból kézzelformált, felületein barnásszürkére égett csupor. Hasasodása a középvonal felett látható, szájperemének széle bevágott. Méretei: M: 16 cm, Szá.: 17,2 cm, Há.: 15 cm, Tá.: 9,6 cm. A csontváz bal vállára dűlt, szájával az arckoponya irányában. (IX. t. 1. 1.) 2. l/merevítő csontlemezek. Az íjkarok lemezei a bal felső mellkason, ill. a két sípcsont között feküdtek; ez utóbbiak pontosan egymáson. A középlemez-pár a jobb combcsont felső részén ill. a combcsontra fekvő kézcsontokon nyugodott. Az ijmarkolat keskenyebbik felületét belülről burkoló kissé ívelt pálca nem a megfelelő helyén, ságura szélesített bányát láthattuk viszont, amelynek sem felügyelője, sem állandó munkásai nem voltak. Ki-ki turkálásszerűen fogott a munkához, amikor egy kocsi homokra volt szüksége. Szerencsénkre Kovács Elemér тгго őr önzetlen érdeklődésből gyakran járt erre, s két ízben az 1963. év folyamán agyagedényt mentett meg a helyi gyűjtemény (múzeumi kiállítóhely) számára. y Várkonyi Mátyás és Blahó Mátyás tárták fel. 10 A tarnamérai avarkori sírok csontvázainak pontosabb életkor-meghatározásait, az alkatra és egyéb embrtani jellegekre vonatkozó adatokat K. Éry Kingának köszönhetem. 31