Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez
ANALÓGIÁK Mikófalva esetében a megosztott települések csűröskertes formáját ismerhettük meg, mondhatjuk diakrónikus megjelenésében. Keveset szóltunk még arról, hogy a mikófalvihoz hasonló, vagy azzal megegyező' településtípusok milyen területen ismertek, merre kereshetjük ennek analógiáit. A Délduntántúl minden esetre, ahol Hofer T. kisnemesi falvakból írja le a lakótelepülést körülfogó szérűskerteket, melyekben istállós pajta áll. 103 Északmagyarországon és Csehszlovákia területén is több eló'fordulásáról számol be az irodalom. Őrhalom pajtáskertjei a belterülettől mintegy fél kilométerre helyezkedtek el, a pajták mellett istállók is voltak, de télen üresen álltak. 104 Nógrád megyében még Szügyről és különösen Ősagárdról ismert ez a települési forma, 105 de részletes elemzését adja Hofer T. Szlovákia nyugati részéről is. 106 Barabás J. leírása arról győz meg bennünket, hogy a csűröskertek elterjedésének határait észak és kelet felé kell keresni, de semmi esetre sem a Kárpátmedencén belül. 107 Az elterjedést meghatározó kevés, elszórt adat mellé hadd tegyünk néhányat, melyek gyűjtőterületünkön, illetve annak közelében bizonyítják ennek a még nem eléggé ismert településtípusnak jelenlétét. A Nógrád megyei Nádújfalu belterülete szélén, a templom közelében van a hajdan armalista nemes Vincze had kertje. A kertben nagyméretű csűr áll, alatta még 1919-ben is nyomtattak. A csűrt a hagyomány a templomnál is régebbinek tartja. Állatot nem tartottak a csűrben, de két körtealakú gabonásverem volt alatta. Mátramindszent mellett hasonló csűröskertek voltak, de területük már beépült. 108 Ezeknél részletesebb adataink vannak a Heves megyei Balaton község csűröskertjeiről. Balaton Mikófalvával határos, attól északra fekvő falu. Lakosságának nagy részét a Kormos nemzetség számos ága, hadja teszi ki. A kisnemesi telkek használata, elrendezésmódja sok hasonlóságot mutat a mikófalvival. A XIX. század elején, a nemzetségi közös gazdálkodás idejében minden nemesi fundusnak, ,,szög"-nek a falun kívül külön rakodója volt, s bennük a hagyomány szerint nyomtató csűrök álltak. A csűr egyik ágában egyesek marhát tartottak. 109 Minthogy tapasztalataim arra mutattak, hogy a csűröskertes faluformát az irodalomból tudott északi, északkeleti irányon kívül hajdani kisnemesi települési területen kell keresni, levelezés útján kísérleteztem újabb adatok szerzésével. A Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék több helységébe kiküldött levelünkre hat adatokat is tartalmazó, igenlő válasz érkezett, a következő helyekről és tartalommal. Nógrád megyéből Cserhátszentiván és Karancslapujtő községekből jelezték a hajdani csűröskertek használatát. Cserhátszentiván, volt kisnemesi falu belterülete mellett több csoportban szérűskertek voltak Sziget, Rákóczi árok, Szálláska néven. Itt nyomtattak és csépeltek, egyes kertekben csűrök álltak, melyekben „nyári tartáskor" állatok is voltak. 110 Karancslapujtőn a Köves és Mereszló nevű, a belterülettől 800—1500 m távolságra fekvő helyeken közös használatban szérűskertek voltak. Csűr, pajta és istálló állt rajtuk. 111 Jft3 Hofer T., i. m. 1955. 134. 1. 104 Ld. Fél E.: Néprajzi adatok Őrhalomból. N. É. 1938. 105 Ld. Hofer T., i. m. 1957. 414. 1. 306 Uo. 107 Ld. Barabás J., i. m. J08 Saját gyűjtés, Vincze József mátramindszenti lakos közlése. J09 Saját gyűjtés, 1960. 110 Gyürky Sándorné, mb. ált. isk. igazgató közlése. Mindazoknak, akik kérdéseimet megválaszolva, jelen elterjedési adatok szolgáltatásában segítségemre voltak, ezúton is köszönetet mondok. 111 Horváth József gimn. tanuló közlése. 239
