Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez

csűrnek tulajdonítható, sárgával festett építmény rajza látszik, egy pedig két kert területére nyúlik ki, tehát közös tulajdon. Közülük egy pirosra van festve, tehát valószínűleg nem fából, hanem kőbó'l, vagy téglából épült. Lehetséges, hogy azonos azzal a csűrrel, melyről visszaemlékezők azt állítják, hogy a nyomtatás elmúltával a cséplőgép is alatta dolgozott. Mind az 1888., mind az 1906. évi felmérés adataira támaszkodó példáinkban több esete fordul elő a közös háztartásoknak, melyet a kataszteri iratok úgy fejeznek ki, hogy 1 — 1 háznak több tulajdonosa van. Ha a tulajdonosoknak ezen kívül másik házuk nincs, vagy nem laknak albérletben, mind a kettő ritka eset —, úgy valamennyien egy fedél alatt élnek. Ebből az esetek egy bizonytalan hányadában az egy házban lakás közös háztartást, vagyis nagycsaládrendszerű együttélést is jelent. Az 1888. évi feljegyzések alapján összesíteni tudtuk ezeket az adatokat és a ragadványnevek segítségével különválaszthattuk a hajdani úrbéresek és kisnemesek házait. Az úrbéresek között 16 ház volt közös tulajdonban, ebből egy házban 5, három házban 4, két házban 3 és tíz házban 2 család lakott. A volt kisnemeseknél hasonló viszonyokat találunk. 19 háznak van közös birtokosa és ebből egy háznak 5, három háznak 4, négy háznak 3 és tizenegy háznak 2 tulajdonosa. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a XIX. sz. végén Mikófalva lakosságának csak kis része élt nagycsaládban, korántsem annyi, mint amennyit a hagyomány tájékoztatása nyomán elképzeltünk. Az 1906. évi telekkönyvből arról is tájékozódhatunk, hogy századunk elejére milyen birtokviszonyok álltak elő Mikófalván, a földbirtokban hogyan részesedtek a nemesek és úrbéresek leszármazottai, mert a gazdasági helyzet közvetlenül befolyásolja a településmódot, a telek nagyságát, elrendezését, használatát. Mikófalva határában két igazi nagybirtokosnak volt része, az egyik Beniczky György 220 holddal, a másik Elek Dezső 174 holddal. A Beniczky birtok nagyobbrészt legelőből és rétből állt, az Elek Dezsőé fele arányban szántóból. Az előttünk ismert forrásanyag nem ad felvilágosítást arról, hogy e két birtokos mikor és milyen körülmények között jutott ezeknek a területeknek a birtokába, azok a korai térképek pedig, amelyről a határhasználat leolvasható lenne, eltűntek. így csak feltevésünk lehet az, hogy a Beniczky és Elek birtok azonos lehet a XIX. sz. első felének allodiumaival, bár azok összterülete (több mint 1000 magyar hold) jóval nagyobb ennél. Az 1828—29. évi allodiumok legnagyobb része emellett erdő volt, mintegy 960 magyar hold, 1906-ban pedig a két család tulajdonában erdő egyáltalán nincs, Mikófalva egész erdőterülete 21 kat. hold.

10- A két szám közötti különbség abból adódhat, hogy egyrészt az erdőt rétté, legelővé fordították, másrészt a hagyomány szerint a határnak egy részét valamelyik földrendezés során Egercsehihez csatolták. Az 1906. évi telekkönyv összesítése szerint Mikófalva „külhatára" összesen 1654 kat. hold, a belsőség pedig 46 hold. A birtokosok száma 242, de ebből 30 nem helybeli, illetve nem magános, a Mikófalván lakók közül tehát 212 személynek volt ingatlanja ebben az időben. A birtokosok túlnyomó többségének, 179 személynek 10 holdon aluli földtulajdona volt, 33 személynek pedig ennél nagyobb. Nincs lehetőségünk arra, hogy teljes birtokstatisztikát adjunk, csak ennek a 33 birtokosnak a személyével foglalkozva következtetünk a falu korábbi társadalmi rétegeinek gazdasági viszonyaiban bekövetkezett esetleges változásokra. A 33 gazdából 9 úrbéres, 24 kisnemes származású. A legnagyobb birtokos a nemesi eredetű Kovács-Csikós Máté 96 holddal, de az utána következő, 54 holdas Farkas-Bugyi család már úrbéres volt. A 40—60 hold közötti birtokosok száma 4, akikből csak egy a volt úr10- Ld. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Bp. 1897. Mikófalva. 228