Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)
Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez
TÁRSADALOM ÉS TELEPÜLÉS A XIX. SZ. DEREKÁN Az 1829 — 30. évi földrendezés adatai alapján beható ismeretekre tettünk szert a beltelkek növekedése, a belső és külső telkek aránya, viszonya tekintetében, de nem alkalmasak ezek az adatok arra, hogy Mikófalva népességét akár számszerűen, akár társadalmi tagozódásában megismerjük. Az armalista nemesekről csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a Kovácsok 5, a Kelemenek 1 családban éltek és 1 — 1 ragadványnév első ízben jelentkezik a hivatalos iratok lapjain, melyekből következtetni lehet a mai családok eredetére és szétágazására Az alábbiakban a XIX. sz. közepén készült három összeírást ismertetünk, melyek nem egyszerre, de egymáshoz közeli időben készültek és vagy a nemesi, vagy az úrbéres társadalmat szemlélik valamilyen nézőpontból. 1845-ben Mikófalván 177 nemest írnak össze, akik közül 25 a Kelemen és 152 a Kovács nevet viselte. A Kelemenek között 12, a Kovácsok között 70 ragadványnév volt ekkor használatban. 93 Az 1847—48. évi dikális összeírás 43 adózót ír össze, 27 jobbággyal, 14 házas zsellérrel, 1 ,,szolgá"-val és 1 családtaggal. Az adózók legnagyobb része a Kelemen és Farkas családokhoz tartozik: Kelemen 15 család 10 ragadványnévvel, Farkas 13 család 7 ragadványnévvel. Kevesebb a Bárányi (3), a Kovács (3), a Józsa (2), a Poss (2); a Berecz, Czimer, Miko, Ferencz és Varga családokból pedig csak 1 — 1 van. Az úrbéresek ebben az időben 44 házban laktak. 04 Az időrendben következő, 1852-ben kelt jegyzék a telekkönyvi adósságokat veszi sorra. Fellajstromoz 46 nevet, melyek mind volt úrbéresek, a nemesek nem szerepelnek. A nevek megegyeznek az 1847—48. évi összeírás anyagával, csak ez három Kelemennel többet tüntet fel. A jegyzék azért érdemel figyelmet részünkről, mert közli a feleségek nevét is, melyből nagymértékű exogámiára lehet következtetni. Az 1828. évi összeírás még arról tanúskodott, hogy 6 jobbágy felesége volt nemes, de itt ez a szám már 1 l-re emelkedik : a Kováts nevű asszonyokat kétségtelenül nemeseknek lehet tekinteni. A nemesek mellett feltűnően sok a más faluból ide került feleség, amint ez a családnevekből tűnik ki. Egy részük helyi ismereteink segítségével könnyen azonosítható: a Holló, Sass Bélapátfalván, a Szetsko, Balogh Egerbocson, a Liktor (háromszor is!), Sipos Bükkszentmártonon, a Barta, Dorkó Bekölcén ismert és használatos családnevek. Más nevek, mint Érsek, Bóta, Szűcs, Erdélyi, Medve, Éliás, Papp, Petrán, Poczik, Kurtani ugyancsak ismeretlenek Mikófalván, tehát a környék más, előttünk ismeretlen helységeiből kerültek ide. A kimutathatóan más faluból hozott feleségek száma a jegyzék alapján mintegy húsz. 95 Új adatokkal szolgál a település fejlődésének, alakulásának folyamatáról egy 1857-ből ránk maradt, 16 szelvényből álló telekkönyvi térkép, 96 mely az első ábrázolás Mikófalva beltelkeiről az 1748. évi vázrajz elkészülése óta, tehát alkalmas arra, hogy a 111 év folyamán e tekintetben végbe ment változásokról tájékoztatást adjon. Mint említettük, az 1829 — 30. évi földrendezés anyagának értékét csökkenti az a tény, hogy a telekkönyv mellől elveszett a térkép, itt viszont olyan részletlajstromot kapunk, amely nem közli a tulajdonosok nevét. A térkép telkeinek számozása nem egyezik sem az 1829 — 30. évi, sem az időrendben ezt követő 1888. évi felmérés számozási rendszerével, s ezért a település szerkezetének teljes megismerése ezen az úton 93 Uo.: A Mátra Járásbeli Tellyes címzetű Nemes Urak öszve írása. 1845. öi. 812. — A ragadvány nevek keletkezésének, magyarázatának és változatainak kérdésével nem kívánunk foglalkozni, mert ez témánkat igen kiszélesítené. 94 Uo.: Dikális összeírások, 1847—48. ,J5 Uo.: Telekkönyvi adósságok jegyzéke. 1852. 98 Uo.: sz. n. 214
