Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez

két, sőt a falutól keletre a vízimalmot is, kerekével együtt. Az egyes telkekre írt bejegyzések már a rendezés utáni állapotnak felelnek meg. Minthogy az 1749-ben kialakított település-szerkezet alapját képezte a tobábbi fejlődésnek és jó ideig csaknem változatlan maradt, szükségesnek és hasznosnak látszik a rendezés folyamatát telekről-telekre haladva végigkísérni. Az 1. sz. teleknek neve is van, Kovács Mátéről ,,fundus ad meridiem infra Templum Kovács Máté vocatus", aki lehetséges, hogy az egyik 1666. évi nemességszerző ős volt. Egyike a település legnagyobb telkeinek, melynek birtokjoga kétségtelen, így a Kovács had tulajdonában marad továbbra is. A 2. sz. telek a Kelemen hadé és a helyére vonatkozó megjegyzés (intra vias regias) arra a közlekedéstörténeti adatra utal, mely szerint egy időben — a híd megépítése előtt — Bélapátfalvára Mónosbélen keresztül közlekedtek, a dél felé vezető út a dombtetőn vezetett. A 2. sz. sorszám alatt egy korábban írt l-es vehető ki, először tehát a számozást ezzel a telekkel kezdték, de meggondolták és a sorszámot kijavították. A telek megmaradt a Kelemenek tulajdonában. A 3. sz. telek Almásy tulajdon, az is marad a rendezés után. Az Al. rövidítés mellett egy négyesről átírt hármas szám látszik. A 4. sz. telek már a patak mellé esik, amint a szöveg meg is jegyzi (,,Fund. penes fluvium"), tulajdonosa Bekény István. Az 5. sz. telek Almásyé, az úttól a patakig tart. A 6. sz. telek az egyik összeírásban előbb Almásy-nak volt jelölve, de kijavították Bekény Zsigmond nevére. A 7. sz. telek Kovács néven szereplő, de elhagyott (desertus) volt, melyet Bekény Zsigmondnak osztottak ki. A 8. sz. telek rendezés előtt is, utána is a Kovácsoké. A 9. sz. telek Almásy tulajdon. A 10. sz. telek Hellebronth Apollónia kezén van. A 11. sz. telekre vonatkozóan azt a megjegyzést olvashatjuk, hogy kertből fordították lakótelekké („Ex horto fundus"), mely először a Kelemen hadé, de a rendezés után a Kovácsok kapják meg. A 12. sz. telek neve „Angulus Kovács", a magyarul is használatos Kovács szög. - A 11. és 12. sz. telkekkel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy később ezek egy telekké olvadtak össze és ezt nevezték Matyó had-nak. Erről állítja a szájhagyomány, hogy itt volt a falu jelenlegi helyén az első település, ide települtek át és innen szaporodtak tovább a Kovácsok. A levéltári adatok csak úgy egyeztethetők össze a hagyománnyal, ha ezt a 12. sz. telket fogadjuk el a Matyó had ősi telkének, melyről talán a jelen rendezés után települtek át a 11. sz. fundusra, mely korábban a Kelemeneké volt. A 13. sz. és a 14. sz. telkek kertek, az egyik Bekény István, a másik Bekény Zsigmond tulajdonában. — A két kert megemlítése nyitott kérdéseket vet fel, melyekre a rendelkezésre álló kevés adat birtokában nem tudunk kielégítő választ adni. Az egyik kérdés az, hogy miért csak ezt a két kertet mérik fel a beltelkek között, mikor ezeknél több volt. A templomtól északnyugatra három olyan telekrajzot fedezhetünk fel, melyek nincsenek a 28 telekbe beszámítva, rajtuk semmiféle jelzés nincs, de alapul véve a későbbi viszonyokat, ezek már akkor is kertek lehettek. Ezektől északra, a 202