Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös kertes települések ismeretéhez

zálogba vetni neki".

4:î Minden valószínűség szerint ez volt a többi mikófalvi család nemességszerzésének útja is, az elszegényedő középbirtokosok szinte eladták jobbágytelkeiket a gazdaságilag erősödő jobbágyoknak, akik a földdel együtt az armálist, a nemesi kiváltságokat is megkapták. A Kelemen család nemeslevelét azonban — előttünk ismeretlen akadályok miatt — csak 1695-ben hirdeti ki a megye Kelemen, másképp Szőcs néven István, János és Mihály testvérek részére, akiknek összesen hat fiúgyermekük volt.

44 Jóval korábban, 1666-ban nyer nemességet Kovács Péter testvéreivel: Alberttel, Andrással, Mátéval és Istvánnal.

45 Bár a kihirdetés ellen Bekény András óvást emel, ez kiegyezés után mégis megtörténik.

46 1670-ben egy újabb Mikófalvi Kovács család jut nemességhez: Gáspár és testvérei Márton, Balázs, Gergely, feleségükkel és fiaikkal együtt.

47 Az a tény, hogy mind a három armális több testvért szabadít fel, véleményünk szerint ez esetben azzal indokolható, hogy e testvérek család- és vagyonközösségben, tehát nagycsaládban éltek. Az a személy lehetett a család feje, akit először említ az okmány, mert utána elsőnek az ő feleségét és fiát, majd ezek után sorolja fel testvéreit azok feleségeivel és fiaival. A török hódoltság megszűnése után az egyesült megyék egész területéről csak 37 helységből tudták behajtani az adót és ezek közé tartozott Mikófalva is, ahol 1697-ben 17 jobbágy férfit írnak össze 15 éven felül, ugyanekkor egy Kelemen és öt Kovács nevű nemesi családfőt.

48 Míg a XVII. században a falu birtokosai szinte teljesen a Bekények,

49 a század végén a birtok egy része kicsúszik a család kezéből. Bekény Gábort 1696-ban jószágvesztésre ítélik és vagyonának egyharmadát, felesége egyharmadát testvére, egyharmadát pedig a fiskus kapja. Ez utóbbi birtokrész „Mikófalván 3 jobbágyból és jobbágytelekből, 300—400 sertésre való makkos erdőből" állt, nem számítva ide a lábasjószágot. Ezt az egyharmadot a nádor Almásy Pálnak adományozza, akit 1700-ban iktat be az egri káptalan Bekény András özvegye és fia, Ferenc, valamint Bekény János ellentmondása mellett.

50 Ezzel az Almásy család részbirtokossá válik Mikófalván egyelőre három jobbágytelekkel, de ezek száma idők folyamán kétszeresére fog emekedni. 1696-ban és 1699-ben a szepesi kamara összeiratja a két Bekény testvér, Ferenc és Gábor vagyonát. Összesen 8 jobbágytelkük van, melyből egyet elzálogosítottak 50 Ft-ért Kelé István nemesnek („nobili Stephano Kelé"), 3 telek a Ferencé, 3 pedig a Gáboré. A 7 jobbágy közül ötnek a neve Farkas, kettőé pedig Nagy, illetve "Nagy-Pál. Valamennyien egész telken gazdálkodnak.

51 A XVII. és XVIII. század fordulójára kialakul tehát Mikófalva területének az a birtokmegosztása, amelynek további alakulása már figyelemmel kísérhető. Nincs adatunk arra, hogy a XVII. és XVIII. században valamelyik Bekény a községben lakott volna. Illéssy J., a család monográfusa nem ír erről, de utalásaiból arra következtethetünk, hogy Miskolcon, illetve Sajónémetiben laktak. A néphagyomány sem ismer a belterületen vagy a határban olyan helyet, ahol kastély, vagy kúria 43 Uo.: 115. 1. — EÁL. Mikófalvi Kovács cs. iratai. 364/1. 44 Ld. Orosz E., Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült megvék nemes családjai. Eger, 1906., 142. 1. 45 Uo.: 158. I. 4,1 Szederkényi N.: i. m. III., 319. 1. 47 Orosz E.: i. m. 158. 1. 48 Szederkényi N.: i. m. IV. 31., 461., 72. 1. 49 Egyedül Ónody Gáspárról tudunk, aki társbirtokos lehetett 1677-ben. EÁL. Polg. perek 453. sz. 50 Illésy J.: i. m. 113—4. I. 51 OL. U. et С. 39—69. — Uo. f. 9., п. 17; f. 39. п. 70. (P. V. .1.) Ij* 195