Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Andreánszky Gábor: Középső-oligocén növénymaradványok Eger környékén

4. Míg a kisegedi flórában a ,,knisna"-típusú szárazerdő szépen és gazdagon alakult ki, itt erre a vegetációtípusra csak kevés maradvány mutat. A maradványok zöme a mezofil Castanopsis-Lauraceae-erdőből való, ez a társulás kellett hogy uralkodó lett legyen. 5. A maradványegyüttesben nincs nyoma a ripikol társulásoknak, így nem ítélhetjük meg, hogy a parti társulások trópusi színezetű galéria-erdők, vagy mérsékeltövi színezetű ligeterdők voltak-e. Mocsári társulásokra is csak a Myrica longifolia U n g. mutat, bár ez sem kétségtelenül, hiszen nincs kizárva, hogy ez a faj szárazságtűrő volt. 6. Ezekben a rétegekben jelenik meg hazánkban utoljára a Castanopsis furcimrvis (Ross m.) К r. et W 1 d. nagyobb mennyiségben, a Wind-gyári és még fiatalabb rétegekből eddig csak egy-egy példánya került elő. Egyúttal itt találjuk az utolsó DryophyIlum-\e\Q\eket és az utolsó négyosztatú csészéket. Ez a két utóbbi maradványtípus a Wind-gyári rétegekből eddig nem került elő és a későbbi rétegekből is tökéletesen hiányzik. Ha most összehasonlítjuk ezt a maradványegyüttest a hazai eddig már némiképpen ismert alsó- és felső-oligocén flórákkal, meg kell állapítanunk, mint ahogy ezt a táblázat szépen mutatja, az egerkörnyéki középső-oligocén flórák legközelebb a kisegedihez állnak. Valamivel kisebb a megegyezőség a budakörnyéki oligocén flórákkal és egyre gyengül a Wind-gyári flórában, minél magasabb rétegről van szó. Mi a budakörnyéki flórákban külön alsó- és külön középső-oligocén flórát elválasztani nem tudunk, így eddig az összes flórát alsó-oligocénnek tekintettük. Miután itt Eger környékéről egy sztratigrafiailag nyilvánvalóan középső-oligocén flóránk van, amely nagy vonásokban teljesen megegyezik az alsó-oligocén flórával, eddigi álláspontunkat odamódosítjuk, hogy Buda környékén is lehetnek középsőoligocén növényes rétegek, de ezeket növényanyaguk alapján az alsó-oligocéntól elválasztani nem tudjuk. ÖSSZEFOGLALÁS Egertől északkeleti irányban, a kisegedi alsó- és a Wind-gyári felső-oligocén rétegek közt, azokkal konkordánsan települve kisebb flórákat tartalmazó, kétségtelenül középső-oligocén rétegek fekszenek. Ezek a rupéli lelőhelyek a következők: Vécsey-völgyi téglagyár agyagbányája, "Noszvaj-Nagyimány és Noszvaj-Hercegoldal. A maradványok megtartása rendkívül silány, a legtöbb csak töredék. A maradványegyüttes 30 különböző maradványtípusból áll, amelyek közül mintegy 25-nek a rendszertani helyét sikerült több-kevesebb bizonyossággal megállapítani. A három lelőhely, noha különböző kőzetből álló növényes rétegekről van szó, nagyjából azonos flórát tartalmaz. A kimutatott fajok alapján a flóra legközelebb az alsó-oligocén kisegedi flórához áll. A Wind-gyári flórával való rokonság lényegesen lazább. A lenyomatok kicsisége száraz éghajlatra enged következtetni. A maradványok zöme a Castanopsis-Lauraceae-Qrdőre mutat, míg a másik fő kisegedi társulás, a ,,knisna'"típusú szárazerdő elemeiből csak kevés van meg. Adreánszky Gábor IX