Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 3. (1965)

Kovács Béla: A noszvaji templom festett famennyezete

hozzászámítjuk a 3 darab festetlent is, akkor csak 3 festett tábla pusztult el. A jelenlegi elhelyezés szerint 13 tábla került az eredeti kiosztás szerinti helyére.

6 A mennyezetről különféle tanulmányokban már jelent meg rövidebb ismertetés," de a helyreállított és a régi szépségében pompázó mennyezet megérdemli a részletesebb leírást. Nem kívánunk itt összefoglaló áttekintést adni a környékünkön található ilyen jellegű emlékekről, mert ezt a munkát részben már elvégezték. A példákat inkább csak azért soroljuk fel, hogy szűkszavú adatainkat ezzel is kiegészíthessük. A famennyezetek építészeti szerepére már a korábbi kutatók is felhívták a figyelmet.

8 Bár a kazettás mennyezetek alkalmazása a reneszánsz óta rendszeresnek mondható, XVII— XVIII. századi tömeges alkalmazásuk mégis inkább szükségmegoldásnak tekinthető. A hódoltság alatt a templomok tekintélyes része elpusztult, illetve alaposan megrongálódhatott. Elsősorban a tetőszerkezet pusztulására kell gondolnunk, amivel szinte minden esetben együtt járt a boltozat beszakadása is. A főfalak jobban ellenálltak az időnek és ezeket legtöbbször kisebb-nagyobb javítás után használni lehetett. A középkorban épült templomok boltozatait azonban már nehéz lett volna eredeti formájukban visszaállítani, ezért a legegyszerűbb módon fedték le a teret. Jó példáját láthatjuk ennek a rudabányai templomnál, ahol a gótikus boltozat teljesen elpusztult és csak néhány boltozatindítás csonkja maradt meg. A nagy fesztávú teret nehéz volt a deszkatáblás síkfödémmel lefedni és ezért egy erősebb mestergerendát alkalmaztak, amelyet a közepén oszlop is alátámaszt.

!) Hogy ténylegesen a szükség szülte az ilyen építészeti megoldásokat, bizonyítja egy 1746-os egyházlátogatási jegyzőkönyv bejegyzése Szemere katolikus templomáról. Megjegyzik, hogy a templom táblás famennyezettel fedett, de az egyház szegénysége miatt még nem festették ki. Hasonló értelmű bejegyzés olvasható a Noszvajjal szomszédos Bogács templomáról is.

10 Hasonló ok miatt készülhetett Noszvajon is deszkamennyezet, hiszen a templom valaha bizonyíthatóan boltozott volt.

11 Noszvaj (i A táblák jelenlegi kiosztása: l 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 A dőlt számok az eredeti helykükön lévő táblákat jelentik. A táblák képe az 1—

VIII. képtábla megfelelő számánál látható. 7 Éber László: A bútorművesség emlékei Magyarországon. (Ráth György: Az iparművészet könyve II. Budapest, 1905. 490-491. lap.) Forster Gyula—Gerecze Péter: Magyarország műemlékei. Budapest, 1905—6. I. 493., II., 246. lap. Malonyay Dezső: A magyar nép művészete V. Budapest, 1912., 297. lap. Szendrei János—Szentiványi Gvula: Magyar Képzőművészek Lexikona I. Budapest, 1915., 50. lap. Szabó Ferenc: Borsod megye árpádkori templomai. Miskolc, 1936., 22. lap. Volt Pál: Adatok a magyar festő-asztalosok munkásságának bibliográfiájához. (Gerevich emlékkönyv) Budapest, 1942., 122., 131. és 137. lap. Tóth János: A magyar falu építőművészete. Szombathely, 1945., 56. lap. Tombor Ilona: Borsodi festett asztalosmunkák. MTA II. osztály közleményei II/l. Budapest, 1951., 79—90. lap. 8 Éber i. m., 479. lap. — Voit i. m., 115. lap. 9 Vö. : Tombor Ilona Rudabánya műemlékei. (Rudabánya ércbányászata, Budapest, 1957.) 10 Egri Érseki Levéltár Gazdasági Levéltár (a továbbiakban: EÉL) Canonica Visitatio; Liber 3412, 38. és 47. lap. 11 Az elbontott templom faragott köveit jelenleg a miskolci Herman Ottó Múzeum őrzi. Ebben a románkori kövek mellett nagyszámú gótikus bordatöredék is található. 146